Egy szövetségi bíróság a Napsternek kedvező döntést hozott a nagy kiadókkal kapcsolatos jogi huzavonában, de ezúttal az ítélet nem annyira a Napstert menti fel, mint inkább a kiadókat marasztalja el, az ítéletben a lemezkiadókkal kapcsolatban elhangzik egy pszichológiailag fontos kifejezés: “trösztellenes”.
A San Franciscó-i bíróság Marilyn Hall Patel vezetésével nem a Napster egyébként is már leállított fájlmegosztásával foglalkozik, sokkal inkább az online zeneszolgáltatás alapkérdéseivel. Az ítélet lényege az, hogy a Napster nem állt tiszta versenyhelyzetben működése alatt, a kiadók túlságosan uralni akarták a piacot. Ez azért fontos, mert a lényeg éppen az, hogy ha már nem lehet megakadályozni az internetes zeneterjesztést, akkor ki fölözi le a hasznot és hogyan? A nagy kiadók bevezetés alatt álló saját online fájlletöltő boltjai kellemetlen helyzetbe kerültek, különösen mivel az ítélet az információtechnikában a Microsoft által elhíresült, “trösztellenes” kifejezést is használja. Érdekes módon a lemezcégek elfogadott saját haszonkulcsa pont a Napster-per során került a közérdeklődés középpontjába, és kérdőjeleződött meg. Kérdés, mennyire nő túl az eset a Napsteren, és a példát statuáló kíméletlen kiadói magatartás nem fordul-e a lemezcégek ellen, mivel máris sokan öngólról beszélnek.
