Szavazattöbbséggel módosította a bukaresti képviselőház az érdekellentétként ismert korrupciós bűncselekmény meghatározását, azokra az esetekre korlátozva a tisztségviselők büntethetőségét, amikor hivatali tevékenységük révén saját magukat vagy – másodfokú rokonságig terjedő – családtagjaikat juttatják vagyoni haszonhoz.
A hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) rajtuk kívül azokat a tisztségviselőket is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, akik egykori üzlet- vagy munkatársaikat részesítik bármilyen előnyben, olyanokat, akikkel az utóbbi öt évben dolgoztak együtt.
A Btk.-cikkely címét is módosította a román parlament, így – amennyiben az államfő kihirdeti a jogszabályt – ezentúl nem érdekellentétnek fogják nevezni a 301. cikkelyben körülírt bűncselekményt, ennek új elnevezése: “a tisztség felhasználása egyes személyek előnyben részesítése érdekében” lesz. A büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztés marad, az elkövetőt pedig három évre eltiltják bármilyen tisztség viselésétől.
Eugen Nicolicea, a képviselőház jogi bizottságának elnöke korábban azzal indokolta a módosítás szükségességét, hogy a korábbi munkatársakra vonatkozó tilalom “bűnössé” tesz szinte minden tisztségviselőt, például az alkotmánybírákat, amikor megválasztják elnöküket, az államfőt, amikor volt városházi munkatársát nevezi ki tanácsosnak.
A keddi szavazás előtt Victor Ponta volt kormányfő – akit egyebek között érdekellentéttel gyanúsított a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amiért egykori üzlettársát, Dan Sovát miniszterré tette meg kormányában – azon élcelődött, hogy Donald Trump amerikai elnököt is fel kellene jelenteni az “amerikai DNA-nál”, amiért munkát adott saját lányának a Fehér Házban.
A jobbközép ellenzék azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget és az RMDSZ-t, hogy kezdeményezésük a korrupció elleni harc gyengítését célozza. A Btk.-módosítást 187 szavazattal 71 ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el a bukaresti képviselőház.
Romániában februárban tüntetők százezrei vonultak utcára, hogy megakadályozzák a büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítését. A demonstrációk hatására a kormány kénytelen volt visszavonni sürgősségi rendeletét, amelyben a hivatali visszaélés meghatározását próbálta módosítani, a módosítást kezdeményező Florin Iordache akkori igazságügyi minisztert pedig a kormányfő lemondatta tisztségéről.
