Változtatások az alaptörvényben - Véleménynyilvánító népszavazás Lengyelországban

2017.05. 8. Jogi Fórum / MTI

Az új lengyel alkotmányról tartandó, véleménynyilvánító jellegű népszavazás tisztázná a szükséges államberendezkedési változások irányát, az első kérdés pedig eleve az alaptörvény megváltoztatásának szükségességére vonatkozna - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.

A lengyel államfő a Radio Dla Ciebie (RDC) lengyel kereskedelmi rádiócsatornának azon kezdeményezésről nyilatkozott részletesebben, melyet szerdán, a  lengyel alkotmány napja alkalmából mondott beszédben jelentett be. Az ünnepi szónoklatban kilátásba helyezte: jövőre, Lengyelország függetlensége 100. évfordulójának évében népszavazást tartana egy új lengyel alaptörvényről. Nem fejtette ki azonban, hogy a referendum az alkotmánymódosítás szükségességéről, vagy már egy konkrét alkotmánytervezet elfogadásáról döntene.
    

A rádióinterjúban Duda részletezte javaslatát. Eszerint mielőtt "bármilyen komoly munkálatok kezdődnek akár egy alkotmánymódosításon, akár egy új alkotmányon", a lengyelektől meg kell kérdezni, "milyen irányú változásokat szeretnének". Ezt követően "a  társadalom által kijelölt kereteket" a szakértők már konkrét tartalommal töltenék be - magyarázta.
    

"Elavultnak" minősítette az 1997-ben elfogadott jelenlegi alaptörvényt, amely szerinte nem tükrözi többek között azt, hogy Lengyelország azóta a NATO és az Európai Unió tagja lett, és amely - mint mondta - "számos kérdést elégtelen módon" szabályoz.
    

Kifejtette: szeretné, ha a lengyelek véleményt nyilvánítanának arról is, milyen államfői tisztséget akarnak. A közvetlenül választott elnöknek "erős pozícióval" kellene rendelkeznie, a parlament által megválasztottra "természetesen szűkebb hatáskört lehetne ruházni" - fejtette ki. A jelenlegi lengyel alkotmány szerint közvetlenül választják az államfőt.
    

Mint hangsúlyozta, a népszavazáson "több kérdésben" járnák körül az alkotmány témáját. "Alapvetően az első kérdés az: a lengyelek új alkotmányt akarnak-e" - mondta.
    

Arra a kérdésre válaszolva, amely arra utalt, hogy Duda anyapártja, a Jog és Igazságosság (PiS) egyes politikusai is szkeptikusan viszonyulnak javaslatához, az államfő aláhúzta: saját kezdeményezéséről van szó, amely a témában elhangzott több politikai nyilatkozatot vesz figyelembe. 
    

A PiS politikusai, akárcsak a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, az ellenzéki Kukiz´15 képviselői is többször hozták szóba az új alkotmány kidolgozásának szükségességét. A két tömörülés azonban jelenleg együtt sem rendelkezik az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel a törvényhozásban.
    

Más ellenzéki pártok bírálóan nyilatkoztak Duda kezdeményezéséről, alkalmatlannak tartva a jelenlegi lengyel politikai helyzetet egy új alkotmányról szóló vitára.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NÉPSZAVAZÁS
LENGYELORSZÁG