Tanulmányozza a német kormány annak lehetőségét, hogy a jövőben miként lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára – jelentette a Politico című brüsszeli hírportál egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.

A cikk szerint Berlin fontolgatja, hogy valamiképpen megpróbálják lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság befagyaszthassa a támogatásokat az olyan tagállamok esetében, amelyek nem tesznek eleget az EU demokratikus és jogállamisági elveinek.
    

Az uniós költségvetési szabályokról szóló német kormányzati állásfoglalásban szereplő javaslat értelmében fel lehetne függeszteni például a Lengyelországnak szánt kohéziós forrásokat a jogállamisági aggályok miatt – emelte ki a Politico.
    

Lengyelország a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban 86 milliárd euró (26,5 ezer milliárd forint) uniós támogatásban részesül – emlékeztettek rá.
    

Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottság közzé fog majd tenni egy dokumentumot, amelyben lehetőségként felvethetik, hogy 2020-tól jogállamisági és gazdasági feltételekhez kössék a kohéziós pénzeket.
    

Mint mondta, a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban “nincs mindenki meggyőződve a kohéziós alapok keretében finanszírozott programok mindegyikének gazdasági értelméről”. Hozzátette, elismeri, hogy politikailag érzékeny ügyről van szó, de a bizottság fel fog vázolni néhány opciót a kérdés kapcsán.
    

A szövetségi kormány állásfoglalása az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról címmel a gazdasági minisztériumban készült dokumentumról beszámolt a Der Spiegel című német hírmagazin is, hírportálján kiemelve, hogy “még a varsói és a budapesti kormány bírálóinak körében is vannak, akik kételkednek a felvetett javaslatok ésszerűségében.” 
    

Elmar Brok, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője elmondta, hogy ami a választói támogatottságot illeti, Lengyelországban “kisebbségi kormány” működik. A lengyelek 80 százaléka kiáll az EU mellett, alapértékeiért százezrek tüntetnek. “Nem szabad őket mind megbüntetni” – mondta az EP külügyi bizottságának korábbi elnöke.
    

Corina Cretu román uniós biztos, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja is óvott attól, hogy “büntetőeszközzé tegyék a kohéziós politikát”.
    

Elmar Brok rámutatott, hogy a kohéziós támogatásokról is rendelkező úgynevezett többéves pénzügyi keretről egyhangúlag kell dönteni, és nemigen valószínű, hogy Lengyelország és Magyarország arra szavazna, hogy a jövőben kevesebb pénzt kapjon – írta hírportálján a Der Spiegel.