Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Megfelel az Alkotmánynak a plakáttörvény szabályozása - Az Alapjogokért Központ álláspontja

2017.06.26. Jogi Fórum / MTI

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az úgynevezett plakáttörvény esetében az elfogadott szabályozás alkotmányos, mivel a szigorítás nem csak pártokra vonatkozik, ezért nem kellett volna sarkalatos törvényben elhelyezni.

Szánthó Miklós azt mondta: a törvény eredeti formája lett volna "előremutató megoldás", amit a kormánypártok először benyújtottak. Az a javaslat nem kapott kétharmados támogatást az Országgyűlésben, ezért a "torzóként megszületett" javaslatot vissza kellett küldenie a köztársasági elnöknek - idézte fel.
    

Jelezte: volt érzékelhető politikai szándék az MSZP frakciója részéről egy kompromisszumos javaslathoz, de példáját mutatva, hogy a párton erősen "a szétesés jelei" látszanak, a frakción kívüli vezetők, mint Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula pártelnök "közbeszóltak" és "letiltották" a frakciót az együttműködésről.
    

Közölte: ennek eredményeként azok a lényegi részek, amelyek kétharmadot igényeltek volna, nem tudtak átmenni az Országgyűlésen, még azok sem, amelyeket "eredetileg az MSZP javasolt". Az MSZP a saját maga által javasolt kétharmados jogszabályhelyeket sem szavazta meg, csak azért, mert együtt kellett volna voksolnia a Fidesz-KDNP-vel - fogalmazott.
    

Szánthó Miklós hangsúlyozta: szerinte alkotmányos az elfogadott szabályozás, az, hogy a településkép-védelmi törvénybe kerülnek be a plakátok kihelyezésére vonatkozó korlátozó rendelkezések. Az ellenzék részéről az merült fel - tette hozzá -, hogy jogszerű-e ez a megoldás, nem kellett volna-e ezeket a szabályokat is kétharmados törvényben elhelyezni.
    

Véleménye szerint egyértelműen nem - hangsúlyozta -, hiszen bár nyilvánvalóan érinti a pártplakátolást is a szigorítás, de ezenkívül minden, költségvetési pénzben részesülő jogi személyre vonatkozik, azaz "messze nem csak pártokra vagy pártalapítványokra", ezért "nem kell érvényesülnie annak" az alkotmányos szabálynak, hogy a pártok működéséről szóló szabályokat sarkalatos törvényben kell elhelyezni. Példaként említette, hogy a polgári törvénykönyv egyes szabályai, számviteli, könyvelési szabályok ugyanúgy vonatkoznak egy pártra, mint sok jogi személyre, ettől függetlenül ezek nem válnak sarkalatossá.
    

Szánthó Miklós kifejtette: ebben az esetben is ez a helyzet, a településkép-védelmi törvényben helyeznek el általánosan plakátolásra vonatkozó, szigorító szabályokat, ebbe egyéb jogi személyek mellett a pártok is beletartoznak.
    

Hozzátette ugyanakkor: nyilvánvalóan a köztársasági elnök kompetenciája, hogy aláírja-e a törvényt, ismét visszaküldi az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróságtól kér vizsgálatot.
    

Az Országgyűlés a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén. Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 igen szavazattal, 68 nem ellenében fogadta el a parlament.
    

Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek, továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT