Az Európai Fizetésképtelenségi Rendelet reformja

2017.06.28. Jogi Fórum / Taylor Wessing

Az Európai Fizetésképtelenségi Rendelet (EIR) reformja 2017. június 26-án lép hatályba. Többek között azok a szabályok módosulnak majd, amelyek a fizetésképtelenségi eljárást kezdeményező joghatóság kijelölésére vonatkoznak. A módosítások a fizetésképtelenségi törvények egyik kiemelt célját támogatják: a hitelezők védelmét és a jogaik érvényesítését. A reform korlátozza az adósokat abban, hogy kijátsszák a tagállamok különböző fizetésképtelenségi törvényeit – mutat rá Torsten Braner, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

Jelenleg, ha egy adós fizetésképtelenségi eljárást kérelmez, a joghatóságra vonatkozó szabályok kétféleképpen manipulálhatóak. Vagy az adós fő érdekeltségi központjának (COMI) módosításával, röviddel a fizetésképtelenségi eljárás kérelmezését megelőzően, vagy pedig a „vállalkozás eltemetésével” oly módon, hogy a közel fizetésképtelen vállalkozás eladja a részvényeit egy pénztelen cégnek, amelynek székhelye a preferált joghatóság körébe esik. Ez utóbbi esetben egy olyan személyt jelölnek ki vezetőnek, aki vagy nincs tisztában a cég helyzetével, vagy nem hajlandó/képes tovább vinni a vállalkozást. A kérelem benyújtása ezt követően olyan helyen történik, ahol a kompetens bíróság közismerten „engedékenyebb” a fizetésképtelenségi eljárások indításához szükséges feltételek vagy a manipuláció kísérletének vizsgálata során.

Az EU reformja szigorít

Az EIR újraszabályozásának célja, hogy többé ne legyen lehetőség a legkedvezőbb jog ilyen kiválasztására. Alapvetően az a vélelem áll fenn, hogy az adós fő érdekeltségeinek központja (COMI) megegyezik a bejegyzett székhellyel. Ugyanakkor ezentúl, ha az adós a székhelyét (nem vállalkozó magánszemélyek esetében a lakóhelyét) a fizetésképtelenségi eljárás indítványozását megelőző három (magánszemélyek esetében hat) hónapban helyezte át másik joghatóság körébe tartozó helyszínre, ez a vélelem már nem áll fenn, azaz a régi székhely szerinti bíróság marad illetékes. A rendelet továbbá úgy rendelkezik, hogy akár a hitelező, akár az adós megtámadhatja a fizetésképtelenségi eljárás indításáról szóló döntést a joghatósági megállapításra vonatkozóan. Ez esetben az eljárást elrendelő bíróság külön felülvizsgálati eljárást kell, hogy lefolytasson. „A módosítások a fizetésképtelenségi törvények egyik kiemelt célját támogatják: a hitelezők védelmét és a jogaik érvényesítését. A tervezett módosítások korlátozzák az adósokat abban, hogy kijátsszák az EIR rendeletet és a tagállamok különböző fizetésképtelenségi törvényeit” – összegez Torsten Braner, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. A rendszer működéséhez továbbra is elengedhetetlen, hogy a bíróságok alaposan átvizsgálják a kérelmezési dokumentumokat. Ugyanakkor a rendelet 5. cikke felhatalmazza a hitelezőket, hogy megtámadják a joghatósági döntéseket.”

  • kapcsolódó anyagok
EU
JOGALKOTÁS