Határvita a Pirani-öböl körül - Nem ismeri el Horvátország a hágai nemzetközi bíróság döntését

2017.06.28. Jogi Fórum / MTI

A hágai nemzetközi döntőbíróság ítélete után a Pirani-öböl körüli határvita ügyében Ljubljana nem folytat újabb tárgyalásokat Zágrábbal, amíg Horvátország el nem ismeri a nemzetközi testület döntését - közölte a szlovén közszolgálati rádió.

Horvátország még 2015-ben egyoldalún kihátrált a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.
    

A közszolgálati rádió úgy vélte: Horvátország előny szerzett Szlovéniával szemben egyes vitatott határterületeken, mert egyoldalúan változtatott annak helyzetén a két ország 1991-es függetlenedése utáni eredeti állapothoz képest. Ezért Zágráb számára megfelel a "jelenlegi állapot fenntartása", míg Ljubljana a döntőbírósági határozat után nem marad tétlen, küzdeni fog azért, hogy Horvátország is elfogadja a döntést - hangsúlyozták.
    

A Primorske Novice című szlovén napilap arról cikkezett: Szlovénia arra számít, hogy a döntés értelmében kijuthat a nemzetközi vizekre és a jövőben nem a Pirani-öböl közepén húzódik majd a határvonal. A két ország között vitát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni, és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre. A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre.
    

A Delo című szlovén napilap arról írt: a bírósági határozat után az érintett területeken élő szlovén állampolgárok részletes útmutatást kapnak majd a hatóságoktól arról, hogyan lépjenek fel és mit tegyenek. A lap ugyanakkor hozzáteszi: nem kell incidenstől tartani, mert az ott élők már megszokták az együttélést és az együttműködést, a határvita körüli problémákért pedig a zágrábi és ljubljanai politikai elitet hibáztatják.
    

Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Zágráb 2015-ben döntött a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon.
    

A ljubljanai Reporter című hírportál értesülései szerint Horvátország nem lesz jelen a hágai nemzetközi döntőbíróság ítélethirdetésén csütörtök délután. Szlovénia és Horvátország kormánya mindazonáltal már csütörtökön kora reggel kézhez kapja a közel 500 oldalas dokumentumot.
    

A Delo a témával kapcsolatban azt is megemlíti, hogy az ítélethirdetés után Szlovénia "diplomáciai offenzívát" indít az Európai Unióban, hogy bebizonyítsa, Horvátországnak el kell fogadnia a döntést, amely egy "nemzetközi érvényes egyezmény".
    

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a sajtónak nemrég úgy nyilatkozott: a döntőbíróság már korábban határozott arról, hogy Horvátországnak nincs alapja az eljárásból történő kihátrálásra. A bíróság pártatlan és igazságos döntést fog hozni - mondta, majd hozzátette: "az ítéletet tiszteletben kell tartani, ez kiemelkedően fontos az EU hitelessége szempontjából, valamint bizonyítéka annak, hogy a döntéseket elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a nemzetközi jogot". Kiemelte: egyúttal fontos üzenet is az egész balkáni régió számára, ahol még számos rendezetlen határvita van.
    

Horvát állami vezetők viszont azt hangoztatják, hogy semmire sem kötelezheti őket a bíróság, és kétoldalú tárgyalásokat szorgalmaznak az ügy rendezése érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
SZLOVÉNIA
HORVÁTORSZÁG