Késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések - A szabályozás ellentétes az uniós joggal

2017.07. 7. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az áfa visszatérítésére vonatkozó magyar szabályoknak az elhúzódó adóellenőrzésekkel összefüggő késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az uniós joggal.

A Bíróságnak a C-254/16. sz. Glencore Agriculture Hungary ügyben hozott ítélete

A gabonakereskedelemmel foglalkozó Glencore Agriculture Hungary Kft. az áfa bevallásában megközelítőleg 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte az adóhatóságtól, amely a kérelem teljesítése előtt ellenőrzést folytatott le a vállalkozásnál. Ezen ellenőrzés során az adóhatóság a céget iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta.

Az ellenőrzés évekig elhúzódott, és ezalatt a cég nem jutott hozzá a neki visszajáró pénzösszeghez, ami miatt az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte. Az adóhatóság azonban megtagadta a kamat megfizetését arra hivatkozva, hogy az iratátadási kötelezettségének megsértésével a vállalkozás maga is hozzájárult az adóvisszatérítés teljesítésének elhúzódásához.

A cég és az adóhatóság jogvitájában eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a maga részéről megállapította, hogy az ellenőrzés nem elsősorban a cég magatartása miatt húzódott el.  E bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós héa-irányelvvel[1] (a héa magyar jogi megfelelője az áfa) összhangban van-e a magyar jog azon rendelkezése, amely kártalanítás nélkül, az adóellenőrzési eljárás végéig elrendeli az adóalanynak visszajáró áfa visszatérítésének felfüggesztését abban az esetben, ha az adóalannyal szemben ezen eljárás folyamán mulasztási bírságot szabnak ki.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a héakülönbözet visszatérítésének valamely tagállam által bevezetett szabályai nem sérthetik az adósemlegesség elvét azzal, hogy az adóalanyt kötelezik ezen adóteher részben vagy egészben történő viselésére. Közelebbről e szabályoknak lehetővé kell tenniük az adóalany számára, hogy megfelelő feltételek mellett az e héakülönbözetből származó teljes követelését visszakapja, ami magában foglalja, hogy a visszatérítésnek észszerű határidőn belül kell megtörténnie, és a visszatérítés elfogadott módja semmiképpen nem jelenthet az adóalany számára pénzügyi kockázatot.

A Bíróság szerint ugyanakkor e határidő főszabály szerint meghosszabbítható adóellenőrzés lefolytatása céljából, feltéve hogy e meghosszabbított határidő nem minősül észszerűtlennek, és e hosszabbítás nem haladja meg azt a mértéket, amely az adóellenőrzési eljárás lefolytatásához szükséges. Abban az esetben azonban, ha a héakülönbözet adóalany számára történő visszatérítése észszerű határidőn túl történik, a közös héarendszer semlegességének elve megköveteli, hogy az adóalany terhére a szóban forgó összegek rendelkezésre nem állása okán így keletkezett pénzügyi veszteség késedelmi kamat fizetésével ellentételezésre kerüljön.

Azzal a körülménnyel kapcsolatban, hogy a jelen ügyben érintett céget az adóellenőrzési eljárás során elkövetett mulasztások miatt többször is bírsággal sújtották, a Bíróság megállapítja, hogy nem fogadható el olyan helyzet, amelyben valamely adóalany, aki azzal, hogy megtagadta az adóhatósággal való együttműködést, és ily módon akadályozta az ellenőrzési eljárás lefolytatását, a héakülönbözet visszatérítésének késedelmét idézte elő, e késedelem miatt késedelmi kamatok fizetését követelhesse.

A Bíróság azonban ezzel összefüggésben kimondja, hogy nem tekinthető az adósemlegesség elvéből következő követelményekkel összeegyeztethetőnek a jelen ügyben vizsgálat alá vont azon magyar jogi szabályozás, amelynek alapján azon kizárólagos körülmény, hogy az adóalanyra mulasztása miatt bírságot szabtak ki az esetében lefolytatott adóellenőrzés során, lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy ezen ellenőrzés időtartamát az említett mulasztással nem indokolt ideig meghosszabbítsa anélkül, hogy köteles lenne a részére késedelmi kamatokat fizetni.

A Bíróság e tekintetben pontosítja, hogy annak meghatározása érdekében, hogy járnak‑e késedelmi kamatok, és adott esetben mely időponttól áll fenn az e kamatok fizetésére való jogosultság, értékelni kell, hogy az adóellenőrzési eljárás időtartamának mely része tudható be az adóalany magatartásának.

A Bíróság mindezek alapján úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben vizsgálat alá vont magyar jogi szabályozás nincs összhangban az uniós héa-irányelvvel.

[1] A 2006/112/EK irányelv.

 
  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
EU
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA