Lengyel jogállamiság - Nem tervez a kormány intézkedéseket

2017.08.31. Jogi Fórum / MTI

A jelek szerint egyelőre nem tervez konkrét intézkedéseket a lengyel kormány a jogállamisággal kapcsolatos aggályok orvoslására - közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén.

Timmermans a lengyel helyzettel foglalkozó meghallgatáson rámutatott: a bizottságnak nem az a szándéka, hogy alkalmazni kelljen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, de minden rendelkezésre álló eszközt használni fognak.
    

Mint mondta, nem adják fel a politikai nehézségek miatt, mert rendkívül súlyosak lehetnek a következmények az Európai Unióra nézve, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék a hatalmi ágak szétválasztását Lengyelországban.
    

Nemcsak a jogállamiság elvéről, az EU működéséről is szó van. A jogállamiság önmagában is nagyon fontos érték, amely meghatározza az európai identitást, de annak biztosítása, a kölcsönös bizalom megléte a belső piac működése szempontjából is elengedhetetlen - vélekedett.
    

"Az egység alapja a jogállamiság és a törvény tisztelete" - jelentette ki Timmermans a brüsszeli ülésen.
    

A holland uniós biztos elmondta, hogy nemrégiben megkapták Varsó válaszlevelét a jogállamisági mechanizmus keretében július végén megfogalmazott újabb aggályokra. Hozzátette, még vizsgálják a dokumentum tartalmát, a jelek szerint azonban a lengyel kormány nem tervez konkrét intézkedéseket a problémák orvoslására.
    

Timmermans kifejtette: az ügy nem személyes, ő az Európai Bizottság nevében beszél, a brüsszeli testület azonban nincs egyedül, az uniós tagállamok túlnyomó többsége osztja a lengyel intézkedésekkel kapcsolatos aggályokat, ahogyan az Európai Parlament vagy akár a Velencei Bizottság is.
    

Elsőként Roberta Metsola néppári koordinátor szólt hozzá a témához, aki aggasztónak nevezte a lengyelországi helyzetet, és úgy fogalmazott, hogy a bizottság helyesen járt el.
    

Hasonló véleményének adott hangot többek között Birgit Sippel szociáldemokrata és Nathalie Griesbeck liberális koordinátor is. Előbbi sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU-nak nincsenek hatékony eszközei a saját szabályai betartatására.
    

Ana Gomes szociáldemokrata képviselő kijelentette, ha az Európai Bizottság annak idején határozottabban lép fel Magyarországgal kapcsolatban, akkor nem állt volna elő ez a helyzet Lengyelországban, Brüsszelnek ezért bátornak kell lennie, szükség esetén akár a strukturális alapok pénzeit is vissza kellene tartania.
    

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Marek Jurek hangsúlyozta, hogy a tagállamok között nincs egyhangúság a Lengyelországot ért vádakkal kapcsolatban, márpedig az uniós tagországokat tömörítő tanács véleménye a döntő. A bizottságnak tiszteletben kell tartania a lengyel alkotmányt, ahogyan például Magyarországot is - mondta.
    

Az ülés végén több lengyel kormánypárti EP-képviselő is felszólalt Varsó védelmében, Ryszard Czarnecki például úgy vélekedett, hogy a bizottság nem a jogállamiság helyzete miatt "támadja" a lengyel vezetést, hanem azért, mert Lengyelország nem akarja befogadni a migránsokat.
    

Az Európai Bizottság júliusban a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt, "súlyos aggodalmának" adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget.
    

Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

  • kapcsolódó anyagok
EU
JOGÁLLAMISÁG
LENGYELORSZÁG