Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Munkaszerződéssel kapcsolatos jogviták a fedélzeti személyzet esetén - Az Európai Unió Bíróságának legújabb döntése

2017.09.14. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A munkaszerződésükkel kapcsolatos jogvitákban a fedélzeti személyzet tagjai
ahhoz a bírósághoz fordulhatnak, amelynek joghatósági területén található az a
hely, ahonnan a munkáltatójuk felé fennálló kötelezettségeik lényegét teljesítik
A nemzeti bíróságnak kell meghatároznia ezt a helyet minden releváns tényező fényében; e tekintetben a munkavállaló „bázishelye” egy fontos valószínűsítő körülménynek minősül.

A C-168/16. és C-169/16. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet
Sandra Nogueira és társai kontra Crewlink Ltd és Miguel José Moreno Osacar kontra Ryanair

A Ryanair és a Crewlink két, Írországban letelepedett társaság. A Ryanair a nemzetközi légi
személyszállítás ágazatában működik. A Crewlink a fedélzeti személyzetnek a légitársaságok
számára történő toborzására és kiképzésére szakosodott. 2009 és 2001 között a Ryanair, illetve a Ryanair rendelkezésére bocsátás céljából a Crewlink portugál, spanyol és belga munkavállalókat alkalmazott fedélzeti személyzet tagjaként (légiutas-kísérő).

A munkaszerződések angol nyelven készültek, rájuk az ír jog volt irányadó, és az ír bíróságok
joghatóságát kikötő záradékot tartalmaztak. E szerződések értelmében az érintett munkavállalók
által légiutas-kísérőként végzett munkát úgy kellett tekinteni, mint amelyet Írországban végeztek,
tekintettel arra, hogy feladataikat az e tagállamban lajstromozott repülőgépek fedélzetén látták el.
Ugyanezen szerződések ugyanakkor a charleroi-i repülőteret (Belgium) jelölték meg, mint a
munkavállalók „bázishelyét” („home base”). E munkavállalók munkanapjukat ezen a repülőtéren
kezdték, illetve fejezték be, és szerződéses kötelezettséget vállaltak arra, hogy a „bázishelyüktől”
kevesebb, mint egy órára lakjanak.

Úgy ítélve, hogy a Crewlink és a Ryanair a belga jog rendelkezéseit kötelesek tiszteletben tartani
és alkalmazni, valamint hogy a belga bíróságok rendelkeznek joghatósággal a kérelmeik elbírálására, 2011-ben hat munkavállaló a belga bíróságok előtt indított eljárást. A Cour du travail
de Mons (monsi munkaügyi bíróság, Belgium), amelynek meg kell vizsgálnia a saját joghatóságát, úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról szóló uniós rendeletben szereplő, a „munkavállaló szokásos munkavégzési helye”1fogalomnak a légiközlekedési ágazat sajátos kontextusában történő értelmezésével, és különösen e fogalomnak a polgári repülési ágazatra irányadó uniós rendeletben2 szereplő „bázishely”3 fogalommal történő lehetséges azonosításával kapcsolatban.

Mai ítéletben a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a munkaszerződésekkel kapcsolatos
jogviták esetén, a joghatóságra vonatkozó uniós szabályok célja a gyengébbik szerződő fél
védelme. E szabályok többek között lehetővé teszik a munkavállaló számára, hogy azon bíróság
előtt perelje be a munkáltatóját, amelyről úgy véli, hogy az érdekeinek leginkább megfelelő, és elismerik számára azt a lehetőséget, hogy a munkáltató lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bíróságai, vagy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye szerinti bírósághoz forduljon.

A Bíróság ezt követően helybenhagyja a kérdést előterjesztő bíróság érvelését, amely helyesen
állapította meg, hogy nem lehet hivatkozni a munkavállalókkal szemben egy olyan joghatóságot
kikötő záradékra, amelyet a jogviták keletkezését megelőzően fogadtak el, és amely kizárja, hogy
a munkavállalók olyan bíróságokhoz fordulhassanak, amelyek joghatóságát ugyanakkor az erre
irányadó uniós szabályok biztosítják.

Ami a „munkavállaló szokásos munkavégzési helye” fogalmát illeti, a Bíróság az állandó ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, amelynek értelmében ez a fogalom arra a helyre vonatkozik, ahol vagy ahonnan a munkavállaló a munkáltatója felé fennálló kötelezettségeinek lényegét teljesíti. E hely pontos meghatározása céljából a nemzeti bíróságnak valószínűsítő körülmények együttesére kell hivatkoznia.

A légiközlekedési ágazat esetén, többek között meg kell állapítani, hogy melyik tagállamban
található az a hely, ahonnan a munkavállaló a fuvarozási feladatait végzi, az a hely, ahová a
munkavállaló feladatai elvégzését követően visszatér, ahol a feladataival kapcsolatos utasításokat
kapja, és a munkáját szervezi, valamint azt a helyet is meg kell határozni, ahol a munkaeszközök
találhatók. A jelen esetben azt is figyelembe kell venni, hogy hol állomásoztak azok a repülőgépek, amelyek fedélzetén a munkát szokásosan végezték.

Konkrétabban az az „a „hely, ahol, vagy ahonnan a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját”
fogalomnak a „bázishely” fogalommal történő azonosítását illetően a Bíróság pontosítja, hogy a
valószínűsítő körülmények módszerének az alkalmazása folytán, valamint a megkerülő stratégiák
elkerülése végett az említett fogalom nem azonosítható más, uniós jogi aktusban szereplő
fogalommal, ideértve a polgári repülési ágazatra irányadó uniós rendeletben szereplő „bázishely”
fogalmát.

Ugyanakkor a „bázishely” fogalma egy jelentős tényező, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelen
ügyekben szóban forgókhoz hasonló körülmények között meghatározzák azt a helyet, amelyből
kiindulva a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját.

Csupán abban az esetben szűnne meg a „bázishely” relevanciája „azon hely, ahol vagy ahonnan a munkavállalók szokásosan végzik a munkájukat” meghatározása szempontjából, ha – az adott ügy tényállását figyelembe véve – a kérelmek a „bázishelytől” eltérő hellyel állnának szorosabb
kapcsolatban.

Végül a Bíróság rámutat arra, hogy az a megállapítás, miszerint az az „a „hely, ahol, vagy ahonnan a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját” fogalom nem tekinthető azonosnak semmilyen más fogalommal, irányadó a légi járművek „állami hovatartozására” is. Ekképpen az a tagállam, amelyből kiindulva a személyzet tagja szokásosan végzi a munkáját, szintén nem tekinthető azonosnak annak a tagállamnak a területével, amelynek a lajstromába e légitársaság légi járművei be vannak jegyezve.

1 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítés: HL 2006. L 242., 6. o., HL 2011. L 124., 47. o.) 19. cikkének 2. pontja.

2 A 2006. december 12-i 1899/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2006. L 377., 1. o.) módosított, a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet (HL 1991. L 373., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 348. o.).

3 E fogalmat úgy határozták meg, mint az a hely, amelyből kiindulva a légiutas-kísérő személyzet rendszerint megkezdi munkanapját, és ahol azt befejezi, szervezve a napi munkáját, és amelynek közelében a munkavállalók a munkaszerződésük teljesítése ideje alatt laknak, valamint a légi fuvarozó rendelkezésére állnak.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EU
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA