Alkotmánymódosítás, új bírósági törvénytervezetek - A lengyel államfő ismertette a változtatásokat

2017.09.25. Jogi Fórum / MTI

Andrzej Duda lengyel államfő ismertette hétfőn az általa júliusban megvétózott, az Európai Bizottság által is kifogásolt bírósági törvények új tervezeteit, valamint az ehhez fűződő alkotmánymódosítási javaslatot.

A lengyel elnök nagy vonalakban ismertette az új tervezeteket, mellőzve a részleteket. Felidézte: júliusban aláírta a bíróságok szervezetéről szóló törvényt, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényt - az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőt - megvétózta.
    

A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezetét illetően Duda elmondta: olyan hatáskörrel is megbízná a testületet, hogy úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
    

A legfelsőbb bíróság jelenleg is a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, nem hoz azonban érdemi ítéleteket, csupán az alacsonyabb szintű ítélőszékeknek küldi vissza az ügyeket újbóli megtárgyalására.
    

A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenének, ezt a megoldást az államfő "társadalompárti változásnak" nevezte.
    

Az ülnökök a Duda tervezete nyomán létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének. A kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozna. A fegyelmi testület létrehozását a megvétózott törvény is tartalmazta.
    

A jelenlegi legfelsőbb bírósági tagok további munkáját illetően Duda elmondta: eltérően az általa megvétózott törvénytől - mely életkortól függetlenül nyugdíjba küldte volna az összes bírót - csak a 65 éves kort elért bírákat nyugalmazná, de kérésükre az államfő a szolgálati idő meghosszabbításáról is dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugalmazása egyik fő pontja volt az Európai Bizottság által a lengyel igazságügyi reform kérdéskörében emelt kifogásoknak.
    

A KRS-re vonatkozó új tervezetét bemutatva Duda megerősítette: javaslata szerint az alsóház háromötödös többséggel választaná meg a KRS tagjait. Amennyiben a jelöltek bemutatását követő 3 hónapon belül a szejmben nem gyűlne össze a megfelelő arányú szavazat, maga az államfő nevezné ki a KRS-tagokat a jelöltek közül. 
    

Olyan, mások mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) részéről megfogalmazott politikai vélemények láttak korábban napvilágot, hogy ez a lépés alkotmányellenes, ezért Duda bemutatta az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot is, melyről még hétfőn konzultálna a parlamenti frakciók vezetőivel. Jelezte: amennyiben javaslata nem nyeri el a parlamenti pártok széles körű támogatását, más megoldást keres a KRS-re vonatkozóan.
    

Duda délután 16 órára hívná össze a megbeszélést, de részvételi szándékukat csak három tömörülés: a PiS, az ellenzéki Kukiz´15, valamint a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselői jelezték. A PSL azonban aláhúzta: Duda javaslatait nem lehet jelenlegi formában a szejmben előterjeszteni, további széles körű konzultációra szorulnak.
    

A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform jelezte: nem lát semmi okot arra, hogy alkotmánymódosításról tárgyaljon. A Modern (Nowoczesna) szintén ellenezte, hogy a parlament módosítson az alkotmányon.

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁLLAMISÁG
LENGYELORSZÁG