Elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról - Az Állami Számvevőszék megállapításai

2017.09.27. Jogi Fórum / ÁSZ

A 2017-re vonatkozó hazai adósságszabályoknak várhatóan megfelel a kormányzati szektor adósságának alakulása – áll az Állami Számvevőszék friss költségvetési elemzésében. Az idei év végén az uniós módszertan szerint értelmezett GDP arányos kormányzati adósság csökkenése várható. Az ÁSZ rámutat: 2017. első hat hónapjában kedvezően alakultak a főbb makrogazdasági mutatók. Az elemzésben számszerűsített, bevételi elmaradások, valamint többletkiadások eredményeként ugyanakkor az államháztartás év végi pénzforgalmi egyenlege 76-108 milliárd Forinttal kedvezőtlenebb lehet a tervezetthez képest.

A Költségvetési Tanács (KT) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében félévente véleményt nyilvánít a költségvetés végrehajtásával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői elemzést készítettek a 2017. év első félévi költségvetési folyamatokat befolyásoló főbb makrogazdasági körülményekről és a költségvetés bevételi és kiadási oldalán jelentkező kockázatokról. Az ÁSZ a honlapján elérhető elemzés elkészítésével is hozzá kíván járulni a KT véleményalkotó munkájához.

Kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók 2017. I. félévében

A GDP átlagos növekedési üteme a 2017. I. félévében 3,6%-ot ért el, amely kis mértékben marad el az éves növekedés a 4,1%-os kormányzati prognózisától. A gazdasági növekedés fő motorját az első félévben az ipari termelés és a szolgáltatások bővülése jelentette. 2017. I. félévében jól teljesített a feldolgozóipar (+7,8%) és az építőipar (+28,6), és kedvezően alakultak a turizmusból származó bevételek is – olvasható az ÁSZ elemzésben.

2017. II. negyedévében a végső fogyasztás 2,6%-kal növekedett. Ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása 3,3%-kal nőtt, ugyanakkor a közösségi fogyasztás 1,8%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikusan, az előző év azonos időszakához képest 21,2%-kal emelkedett. Továbbra is pozitív volt a külkereskedelmi egyenleg, azonban tovább folytatódott az a tendencia, amely szerint az import és az export is jelentősen bővül, és a két mutatószám közül az import növekedése a dinamikusabb – mutat rá az ÁSZ.

Az infláció 2017. I. félévi 2,3%-os értéke illeszkedik a gazdasági előrejelzések által felvázolt pályához. 2017. I. félévében tovább javultak a foglalkoztatottsági mutatók – a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az átlagkeresetek jelentős növekedése is megfigyelhető, az átlagos bérnövekedés üteme 12,1%-ot ért el az év első hat hónapjában.

A háztartások pénzügyi vagyonának alakulására vonatkozó 2017. I. félévi statisztikai adatok, hasonlóan a 2016-os adatokhoz, azt mutatják, hogy a dinamikus átlagkereset növekedés mellett továbbra is jellemző – a fogyasztás további bővítése helyett – a pénzügyi megtakarítások képzése – mutat rá az ÁSZ elemzése. 2016. év végéhez képest az idei év első félévében a háztartások nettó pénzügyi vagyona – a pénzügyi kötelezettségek kismértékű csökkenése mellett – 4,3%-kal, 1535,2 milliárd Forinttal emelkedett.

A 2017-re vonatkozó költségvetési bevételek tervezése jellemzően a gazdasági mutatók egységes javulásán és ezen belül is a belső kereslet dinamikus bővülésén alapult. Az első félévi adatok alapján az elemzés megállapította, hogy a makrogazdasági mutatók a kormányzat által prognosztizált értékektől csak csekély mértékben térnek. A 3,5%-ot meghaladó gazdasági növekedés, a bérek több mint 12 százalékos emelkedése, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 21 százalék feletti bővülése kedvező feltételeket teremtett a költségvetési célok teljesítéséhez. Ugyanakkor a háztartások fogyasztásának jelentős, de a várakozásoktól némileg elmaradó bővülése következtében a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek időarányos mértéke elmaradt a tervezettől.

A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulása


A 2017. év első hat havi költségvetési folyamatok alapján az adóbevételeknél kisebb elmaradás várható az ÁFA, a jövedéki adó, az egyszerűsített vállalkozói adó és a bányajáradék esetében. Ugyanakkor az ÁSZ pozitív kockázatot azonosított a pénzügyi tranzakciós illeték és az államháztartás alrendszereiből származó befizetéseken belül az egyéb bevételek esetében.


A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél összességében 90-121 Mrd Ft bevételkiesés várható az előirányzathoz képest, amelyet a várható 10-18 Mrd Ft többletbevétel részben kompenzál – derül ki az ÁSZ elemzéséből.


Az ÁSZ elemzése a fejezeti kezelésű előirányzatok és a költségvetési szervek összessége tekintetében teljesülési kockázat nem mutatott ki. A szakmai fejezetű kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek teljesülése kockázatot hordoz, ennek indoka az Európai Bizottsággal való elszámolás idei évben való teljesülésének bizonytalansága. Az ÁSZ elemzése megállapítja, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítése összességében nem hordoz kockázatot. Az önkormányzatok támogatásának előirányzatai a 2017. I-VI. havi adatok elemzése alapján éves szinten várhatóan teljesülni fognak, nem hordoznak kockázatot.


Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy az Elkülönített Állami Pénzalapok (ELKA) együttesen 101,7 Mrd Ft többletet értek el, ezzel javítva az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi egyenlegét. A társadalombiztosítási alapok (TB Alapok) bevételei a 2017. év I. félévében 48,0%-ra, a kiadások 50,2%-ra teljesültek. Az időarányostól elmaradó bevételek és az időarányost meghaladó kiadások miatt a TB Alapoknál 2017. I. félévében 110,6 Mrd Ft deficit keletkezett, szemben az egész évre tervezett nullszaldós költségvetéssel. A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) esetében kockázatot jelent, hogy a nyugdíjakra fordított kiadások a tervezett mértéket meghaladóan teljesülhetnek. Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 2017. évi várható bevételeinél nem prognosztizálható bevétel elmaradás.


A költségvetési kockázatok kezelésére az Országvédelmi Alapban 66 Mrd Ft áll még rendelkezésre, amelynek felhasználásához várhatóan a feltételek adottak lesznek. Az ÁSZ véleménye szerint a rendelkezésre álló szabad tartalék a kimutatott kockázatok jelentős részét képes kezelni az év hátralévő részében.

Költségvetési hiány és az államadósság alakulása


A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2017. I. félévében 911,2 Mrd Ft-ot tett ki. Ezen belül meghatározó tényező a központi költségvetés 902,4 Mrd Ft-os és a TB Alapok 110,6 Mrd Ft értékű hiánya. Ezt valamelyest kompenzálta az ELKA 101,7 Mrd Ft-os többlete.


A pénzforgalmi hiány alakulásában számottevő negatív tényezőt jelentett a közvetlen bevételek időarányostól elmaradó teljesülése (különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és az egyszerűsített vállalkozói adó esetében), az uniós támogatások megelőlegezésével kapcsolatos kifizetések jelentős növekedése, valamint az E. Alapba tartozó egyes előirányzatok időarányos túlteljesítése.


Az ÁSZ elemzésében olvasható számszerű becslés alapján, 2017 végén a bevételi oldalon 32-48 Mrd Ft elmaradás és a kiadási oldalon 44-60 Mrd Ft többletkiadás várható, ami az előirányzotthoz képest együttesen 76-108 Mrd Ft-tal kedvezőtlenebb pénzforgalmi egyenleget jelentene. Az elemzés nem tér ki az európai uniós támogatások bevételeinek és kiadásainak alakulásával kapcsolatos kockázatok számszerűsítésére a bizonytalansági tényezőkre tekintettel.


Az elemzés jelentős nagyságú implicit tartalékot mutatott ki az államadósság-mutató esetében, ami. megfelelő fedezetet jelentene azon esetekre is, ha a tervezettnél csekély mértékben magasabb lesz a pénzforgalmi hiány, vagy a GDP növekedése némileg elmarad a várt értéktől.

Az uniós módszertan szerint 2017 első félévében a kormányzati szektoron belül az államháztartás államadósság rátája 2017. június 30-án a GDP 74%-a volt. Ezek alapján az elmúlt félévben a csökkenés mértéke 0,1 százalékpontnak felelt meg. Az ÁSZ elemzése összességében az uniós szabály szerint számított államadósság csökkenését valószínűsíti 2017-re.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK