Jugoszláviában hatósági felügyelet alá helyezték a legnagyobb mobiltelefon-szolgáltató vállalatot, a Mobtelt. A szerbiai mobiltelefon-piacon gyakorlatilag egyeduralkodó Mobtel belgrádi székházába péntek este, a munkaidő lejártakor vonultak be a csődbiztosság emberei népes rendőrségi kísérettel.
Azt állították: utasítást kapták a kereskedelmi bíróságtól – csődbíróságtól -, hogy át kell venniük a vállalat irányítását. A vállalat igazgatósága törvénytelennek nevezte az eljárást. A kusza helyzet a hét végére tisztázódott. A csődbíróság megerősítette, hogy a Mobtel társtulajdonosa, a szerbiai postaforgalmi vállalat (PTT) folyamodványára kiadta az utasítást a vállalat hatósági felügyeletére, ami csődeljárás előtti állapotot jelent.
A PTT 1995-ben alapította meg a Mobtelt a milosevici rendszerhez közel álló BK csoporttal. A BK 51, míg a PTT 49 százalékos tulajdonjoghoz jutott. A Mobtel társtulajdonosa volt az ugyancsak BK-csoport érdekeltségébe tartozó Astra Banknak, amelyet több tízmillió dollár extraprofitadóval sújtottak a hatóságok, mivel a pénzintézet busás hasznot húzott a milosevici érában a törvénytelen pénzkibocsátásból. A jegybank hónapokkal ezelőtt csődeljárást indított az Astra Bank ellen, s mivel a pénzintézet nem tudta kifizetni az extraprofitadót, a hatóságok a Mobtelre ruházták át az adósság kifizetését.
Boris Tadic, az PTT igazgatóságának az elnöke – a szerb kormányfő vezette Demokrata Párt elnöke – közölte, hogy a PTT azért kezdeményezte az eljárást a távközlési vállalat ellen, mert a Mobtel résztulajdonosként nem hajlandó fizetni a BK csoport tartozását. Tadic szerint a szerb belügyminisztérium gazdasági ügyekkel foglalkozó osztálya ráadásul jelentést adott át a PTT-nek, amelyből kiderül, hogy a BK csoport nem a tulajdonjognak megfelelő összeggel járult hozzá a Mobtel megalapításához, s 67 millió dollár helyett, csak 47 millió dollárt fizetett ki. Tadic szerint ebből az következik, hogy a PTT részesedése valójában nagyobb az alapítói okiratokban szereplő összegnél, s egyebek mellett ezért is kezdeményezte a Mobtel állami felügyelet alá helyezését.
Zoran Djindjic szerb kormányfő közölte, hogy az államnak semmi köze a Mobtel-ügyhöz, s a csőddbíróság a PTT kérelmére adot utasítást a vállalat átvételére. A belgrádi sajtó korábban azt írta, hogy a szerb hatóságok úgy döntöttek: szétzúzzák a milosevici körökhöz közel álló BK-csoportot, amelynek kiterjedt érdekeltségei vannak Szerbiában és külföldön. A BK többek között tulajdonosa egy biztosítótársaságnak, de például tévéállomással is rendelkezik. A BK csoportot a Karic-család a “BK” szerb nyelvű rövidítése Braca Karic, vagyis Karic-testvérek – alapította.
