A munkaerő-piacon számos olyan jogellenes konstrukció alakul ki, mely első ránézésre mindkét fél érdeke. A legújabb gyakorlat a szülési szabadságon lévő kismamával való megállapodás, mely alapján a szülési szabadságát fizetés nélküli szabadságon töltő munkavállaló otthonról dolgozik, állami ellátását felveszi, s ezen túlmenően a munkáltatótól fizetést is kap – vagy legalább is ezt reméli.
Így járna a szülési szabadság
A munka törvénykönyve szerint az anyának, illetve a nőnek, aki a gyermeket az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, szülési szabadság jár. A szülési szabadság tartama 24 hét, amelyet – amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik – úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadságból két hetet minden esetben kötelező igénybe venni. A szülési szabadság kiadásáról – eltérő megállapodás hiányában – formálisan a munkáltató dönt. Fontos, hogy fő szabályként a szülési szabadság egybefüggő időtartamban adható ki, kivéve, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben, ha a gyermeket az intézetből elbocsátották, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő 1 év elteltéig még igénybe lehet venni.
A munkavállaló munkajogi védelmet élvez
A szülési szabadság időtartama alatt a munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaviszonya az Mt.65.§ (3)(b) bekezdése alapján kizárólag azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, amennyiben annak feltételei fennállnak (ez igen ritka). Amennyiben azonban a munkavállaló a teljes időtartamot nem veszi igénybe, a fennmaradó részére felmondási korlátozás vonatkozik. Ennek értelmében a munkavállaló munkaviszonya magatartásával indokolt felmondással kizárólag az azonnali hatályú felmondás szabályaival lehetséges. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Munkaviszonyban töltött időnek számít
A szülési szabadság munkajogi szempontból olyan fizetés nélküli távollétnek minősül, amelynek tartama munkaviszonyban töltött időnek számít szabadság vagy végkielégítés szempontjól, sőt erre az időszakra a munkavállalót a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságotat kivéve egyéb juttatási is megilletik (Erzsébet utalvány pl.). A szülési szabadság tartamára a munkavállalót csecsemőgondozási díj (CSED) illetheti meg. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. A CSED biztosítási jogviszonyhoz kötött olyan ellátáts, amely a kieső jövedelem pótlását célozza.
Sokszor a felek összejátszanak, a munkavállalót pedig nem fizetik ki
Egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkafeladatait a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt otthonról teljesíti, melyért a munkáltató később más jogcímen fizetést teljesít. Ezzel egyidejűleg pedig a munkavállaló természetesen a CSED-et is felveszi. Sokszor azonban a felek között a kifizetés körülményeit illetően vita szokott kialakulni, hiszen a jogszabályba ütköző gyakorlat részleteit érthető módon nem vetik papírra. A vita következtében pedig a helyzet elmérgesedik, a munkáltató így kifizetést nem teljesít. Ekkor kellene a munkavállalónak a munkaügyi bíróságon megjelennie, és a helyzetet magyaráznia, ami szokás szerint a többszörös jogellenességre tekintettel elmarad. Hasonló jogsértések pedig nem csupán a KKV szektorra jellemzők, érintettek nagy multinacionális egészségügyi szolgáltatók, illetve egyéb szektorban tevékenykedő multicanionális gazdasági társaságok is. A tanulság mindenképpen az, hogy nem szabad pillanatnyi előnyökért trükközni, maradjunk mindig jogszerű keretek között.
