Az Uber szolgáltatás szabályozása tagállami feladat - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2017.12.20. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az Uber által nyújtott, nem hivatásos sofőrökkel összekapcsoló szolgáltatás a közlekedés terén nyújtott szolgáltatások körébe tartozik. A tagállamok következésképpen szabályozhatják e szolgáltatás nyújtásának feltételeit - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Az Uber elektronikus platformja egy okostelefonos alkalmazás segítségével, díjazás ellenében nyújt a saját gépjárművüket használó, nem hivatásos sofőrök és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyek összekapcsolására irányuló szolgáltatást.

2014-ben Barcelona (Spanyolország) taxisainak szakmai szervezete keresetet terjesztett a Juzgado de lo Mercantil n°3 de Barcelona (barcelonai 3. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) elé, azt kérve, hogy e bíróság állapítsa meg, hogy az Uber Systems Spain, az Uber Technologies Inc.-hez kapcsolódó társaság (a továbbiakban együtt: Uber), tevékenysége megtévesztő gyakorlatnak és tisztességtelen versenymagatartásnak minősül. Sem az Uber Systems Spain, sem az érintett gépjárművek nem hivatásos sofőrjei nem rendelkeznek a barcelonai városi taxirendelet által előírt engedélyekkel és hatósági engedélyekkel. Annak vizsgálata végett, hogy az Uber magatartása tisztességtelennek minősíthető-e, és sérti-e a spanyol versenyszabályokat, a Juzgado de lo Mercantil n°3 de Barcelona szükségesnek találta annak vizsgálatát, hogy az Ubernek kell-e vagy sem előzetes hatósági engedéllyel rendelkeznie. Ennek érdekében meg kell határozni, hogy az e társaság által nyújtott szolgáltatások közlekedési szolgáltatásoknak, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoknak, vagy e két szolgáltatástípus keverékének tekintendőek e. Az elfogadott minősítés ugyanis annak lehetőségétől függ, hogy előírható-e az Uber számára az előzetes hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége. Amennyiben az Uber által nyújtott szolgáltatás a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv1 vagy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv2 hatálya alá tartozik, az Uber magatartása nem tekinthető tisztességtelennek.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság kimondja, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló közvetítői szolgáltatást, melynek célja egy okostelefonos alkalmazás segítségével a saját gépjárművüket használó, nem hivatásos sofőrök és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyek díjazás ellenében történő összekapcsolása, úgy kell tekinteni, hogy az elválaszthatatlanul kapcsolódik egy közlekedési szolgáltatáshoz, és ennélfogva „a közlekedés területén nyújtott szolgáltatásnak” minősül az uniós jog értelmében. Az ilyen szolgáltatás ennélfogva ki van zárva az általános értelemben vett szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint a belső piaci szolgáltatásokról, illetve az elektronikus kereskedelemről szóló irányelveknek a hatálya alól.

Következésképpen az uniós jog jelenlegi állása szerint a tagállamok feladata az EU működéséről szóló szerződés általános szabályaival összhangban az ilyen szolgáltatások nyújtásának feltételeit szabályozni.

A Bíróság először is kimondja, hogy az Uber által nyújtott szolgáltatás nem merül ki egy olyan közvetítői szolgáltatás nyújtásában, amely a saját gépjárművüket használó, nem hivatásos sofőröket és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyeket egy okostelefonos alkalmazás segítségével kapcsolja össze. Ebben a helyzetben ugyanis ezen közvetítői szolgáltatás nyújtója egyben létrehoz egy városi közlekedési szolgáltatáskínálatot, amelyet többek között informatikai eszközök révén tesz elérhetővé, és amely általános működését a városon belüli helyváltoztatáshoz e szolgáltatást igénybe venni szándékozó személyek javára szervezi meg. A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy az Uber által nyújtott alkalmazás mind a sofőrök, mind a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyek számára nélkülözhetetlen. Kiemeli továbbá, hogy az Uber döntő befolyást gyakorol a sofőrök által nyújtott szolgáltatás feltételeire.

Következésképpen a Bíróság úgy látja, hogy ez a közvetítői szolgáltatás egy átfogó szolgáltatás szerves részének tekintendő, amely átfogó szolgáltatás fő eleme egy közlekedési szolgáltatás, és ennélfogva nem „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak”, hanem „a közlekedés területén nyújtott szolgáltatásnak” minősül.

A Bíróság megállapítja, hogy ennélfogva az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem alkalmazható az ilyen közvetítői szolgáltatásra, amely nem tartozik a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá sem. Ugyanezen okból a szóban forgó szolgáltatás nem az általános értelemben vett szolgáltatásnyújtás szabadságának, hanem a közös közlekedéspolitikának a körébe tartozik. A városi, nem tömegközlekedési szolgáltatások, valamint az ezekhez elválaszthatatlanul kapcsolódó szolgáltatások – mint amilyen az Uber által nyújtott közvetítői szolgáltatás is,- nem szolgáltak az e politika értelmében elfogadott közös szabályok alapjául.

__________________________________________________________________________________

1A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 36. o.)

2A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8 i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 178., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o., „elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”). Az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatások” meghatározását illetően a 2000/31 irányelv az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 1998. L. 217., 18. o.) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról [helyesen: a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás megállapításáról] szóló, 1998. június 22 i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (HL 1998. L. 204., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 337. o.) hivatkozik.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA