Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Véges a hallgatói jogviszony - Az Alkotmánybíróság döntést hozott egy jogász hallgató ügyében

2018.01.23. Jogi Fórum / Sereg András

Az Alkotmánybíróság (Ab) egy költségtérítéses jogászképzésben résztvevő, levelező tagozatos hallgató ügyében – bírói kezdeményezésre – kimondta, hogy a hallgatói jogviszony nem biztosít jogot korlátlan időtartamú felsőoktatási tanulmányokra.

Az Ab Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András) január 16-án elutasította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése ellen irányuló indítványt. A támadott rendelkezés a hallgatói jogviszony megszüntetésének kötelezettségét ahhoz köti, hogy a hallgató a 2015. szeptember 1-jei hatálybalépést követő időszakban eleget tett-e a végbizonyítvány megszerzése feltételeinek.

Az ügy háttere: a felperes diák 2005 szeptemberében felvételt nyert a győri Széchenyi István Egyetem költségtérítéses jogász képzésére a levelező tagozatra. A joghallgató 2015 áprilisáig a szükséges 300 kreditpontból 139-et teljesített, és tanulmányait a 2015/2016-os tanévben már abban az esetben sem tudta volna eredményesen befejezni, ha valamennyi felvehető tantárgyat felvesz és azokból sikerrel vizsgázik. Az egyetem Felnőttképzési Központja – hivatkozva a támadott rendelkezésre – megszüntette a felperes hallgatói jogviszonyát, és az elsőfokú határozatot az egyetem rektora is helybenhagyta.

A felperes a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig az eljárás felfüggesztése mellett az Ab-hoz fordult, mert a támadott rendelkezés nem biztosított kellő időt a felperesnek tanulmányainak befejezésére, továbbá a hallgatói jogviszony megszüntetését nem a felperes képességeiben rejlő okokból írta elő. A szombathelyi bíróság szerint ezzel hátrányosan megkülönböztette felperest azon hallgatókhoz képest, akik jogász tanulmányaikat nem az előző törvény alapján kezdték meg.

Az Ab azonban a bírói kezdeményezést nem találta megalapozottnak. Az öttagú tanács érvelése szerint az előző törvény alapján megkezdett képzésekre vonatkozó előírások objektív különbségtételt jelentenek, ezért nem ellentétesek az Alaptörvénnyel.

A végzettség eléréséhez kapcsolódó feltételrendszert és tevékenységeket a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok, illetve az egyetemi autonómia körébe utalt szabályozási területek határozzák meg. „A hallgató és a felsőoktatási intézmény közötti jogviszonyban hangsúlyos az állam szabályozó szerepe, a felek nem alakíthatják szabadon a jogviszony egyes elemeit, azokat az állami impérium befolyásolja. A jogviszony a hallgatónak nem biztosít jogot ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményben korlátlan időtartamban folytasson tanulmányokat. A tanulmányok folytatása eszköz, a végzettség megszerzése érdekében” – hangsúlyozza a határozat, amely arra is rámutat, hogy a hallgatónak nemcsak jogosultságai vannak a tanszabadságból fakadóan a képzésben való részvételre, hanem azzal kötelezettségek is együtt járnak, melyeket teljesítenie kell.

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
FELSŐOKTATÁS
OKTATÁSÜGY