Nem összeférhetetlenek Patyi András tisztségei - A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát

2018.03. 2. Jogi Fórum / MTI

Helybenhagyta a Kúria szerdán a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt pénteki határozatát, amelyben elutasította a Patyi András, az NVB elnöke tisztségei összeférhetetlenségének megállapítása iránti indítványt.

 A Kúria közleményében azt írta: a választási eljárásról szóló törvény két együttes feltételt szab az összeférhetetlenség megállapításához. Egyrészt definiálja az érintett, "foglalkoztató" szervet, másrészt előírja a meghatározott szervvel a munkajogviszony fennállását.

Azt is hangsúlyozta a Kúria, hogy az összeférhetetlenségi szabályok nem értelmezhetőek kiterjesztően. Az összeférhetetlenség fennállásához mindkét feltétel együttes megléte szükséges, az egyik vagy mindkét feltétel fennállásának hiánya kizárja az összeférhetetlenség megállapítását.

A bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között a Kúria azt állapította meg, hogy az NVB elnöke által az Államreform Bizottság elnöki tisztének betöltése nem eredményez összeférhetetlenséget - olvasható a közleményben.

Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke még múlt kedden nyújtotta be kifogását, kérve, hogy az NVB állapítsa meg: összeférhetetlen Patyi Andrásnak, a testület elnökének tisztsége más posztjaival, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori és az Államreform Bizottság elnöki tisztségével.

Az NVB egyhangú döntésével megállapította, hogy Patyi András tagsága a testületben nem összeférhetetlen más posztjaival.

Az NVB lényegében azzal indokolta a határozatát, hogy Patyi András nincs munkaviszonyban központi államigazgatási vagy egyéb közigazgatási szervvel, mert sem az egyetem, sem az Államreform Bizottság nem minősül annak.

A Kúria hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati kérelemnek kizárólag az NVB elnöke megbízatásának az Államreform Bizottság elnöki tisztségével való összeférhetetlenségére vonatkozó érveit, az e körben hivatkozott jogsértéseket vizsgálta érdemben.

Ennek oka, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elegendő jogszabálysértésre hivatkozni, meg kell jelölni a jogszabálysértés indokát is.

Bár a felülvizsgálati kérelemben megjelölték a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény bizonyos paragrafusait, a kérelmező a jogszabályi hivatkozásokhoz nem társított a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást, így nem állapítható meg, hogy miben áll a jogsértés mibenléte - olvasható a közleményben.

  • kapcsolódó anyagok
KÚRIA
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG