A mentelmi jog nem alapjog, a felfüggesztése ellen nincs jogorvoslat - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2018.03.21. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az indítványozót az országgyűlési választásokon független képviselőjelöltként vették nyilvántartásba, amelyre tekintettel mentelmi jog illette meg. A bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás alapján azonban az indítványozó mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: a Nemzeti Választási Bizottság mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem minősül olyan határozatnak, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani.

Az indítványozó a Nemzeti Választási Bizottság mentelmi jogot felfüggesztő határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriánál. A Kúria a bírói felülvizsgálat iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azzal az indokkal, hogy az NVB határozata ellen nincs helye bírói felülvizsgálatnak. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé. Ebben többek között arra hivatkozott, hogy kizárták a választójog gyakorlásából azáltal, hogy a mentelmi joga felfüggesztését követően őrizetbe vették. Ezáltal ugyanis bár részt vehet a kampányban, de fogvatartottként a választókkal való kapcsolattartás fizikailag lehetetlen. Álláspontja szerint ezzel sérül a passzív választójoga, és ha valóban megállapítható, hogy a Kúriának nincs hatásköre a Nemzeti Választási Bizottság döntésének felülvizsgálatára, a jogorvoslathoz való joga is.

Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta: míg a választójog alapvető állampolgári jog, az országgyűlési képviselőt megillető mentelmi jog nem alapjog, hanem a tisztség zavartalan gyakorlásához kötődő garancia. A mentelmi jog a képviselőjelöltek vonatkozásában úgy értelmezhető, hogy az az országgyűlési választásokon a választói akarat zavartalan kinyilvánítását, a választás tisztaságát szolgálja. A jogalkotó ezt a védelmet kívánta hatékonyabbá tenni azáltal, hogy a képviselőjelöltek mentelmi ügyeinek elbírálását nem a választásokat megelőző politikai erőviszonyok alapján működő Országgyűlés döntési jogkörébe utalta, hanem azt a Nemzeti Választási Bizottsághoz telepítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a döntés meghozatalához az irányadó szabályozás megfelelő garanciát nyújtott. A Kúria döntésében ezeket a szempontokat jelenítette meg. Erre tekintettel nem sérült az indítványozó passzív választójoga.

A határozat ezen kívül kiemeli: a mentelmi jog a képviselőjelöltek vonatkozásában a választójog gyakorlásának, a választások zavartalanságának a garanciája, és nem az érintett saját jogát befolyásoló kérdés. A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat ezért nem tekinthető olyan döntésnek, amely esetében önmagában a jogorvoslati lehetőség hiánya alaptörvény-ellenes helyzetet teremtene.

A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott kúriai végzés nem alaptörvény-ellenes, ezért az alkotmányjogi panaszt különvélemény nélkül elutasította. A határozathoz párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs Stumpf István, Sulyok Tamás, Szalay Péter és Varga Zs. András alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

_________________________________________________________________________________________

A határozat a mentelmi jogról

Az Alkotmánybíróság röviden áttekintette az Európai Unió országaiban az országgyűlési képviselő és a képviselőjelölt mentelmi jogára irányadó szabályozást. Megállapította, hogy az Európai Unió országaiban a képviselőket megillető mentelmi jog egységes szabályozási koncepciót tükröz. A jogintézmény célja ugyanis minden érintett országban az, hogy a képviselők személyén keresztül védje a legfőbb népképviseleti szerv függetlenségét. A mentelmi jog a képviselők függetlenségének közjogi biztosítéka. Az ezzel kapcsolatos nemzetközi szakirodalom jellemzően a mentelmi jog két elemét különbözteti meg: a felelősségmentességet és a sérthetetlenséget. Míg a felelősségmentesség intézménye a képviselők szólásszabadságát és szavazati jogát védi, a sérthetetlenség a képviselőt ezen tevékenységében gátló büntetőeljárás megindításának képezi akadályát. Különbség a két elem között, hogy amíg a felelősségmentesség feltétlen, vagyis a mandátum megszűnésétől függetlenül áll fenn, addig a sérthetetlenség általában csak annak felfüggesztéséig nyújt a képviselő számára védelmet.

Az Európai Unió országainak túlnyomó többségében az immunitás a képviselőt parlamenti munkájának a megkezdésétől (ez a jellemző megoldás) vagy a választási eredmények kihirdetésétől, illetve a mandátum elfogadásától kezdve illeti meg (Olaszország, Görögország).

A magyar szabályozás egyedinek tekinthető, mivel az Országgyűlésről szóló törvény a mentelmi jog szempontjából a megválasztott képviselőkkel azonos jogokat biztosít a képviselőjelölteknek, így őket a felelősségmentesség (a kampányban gyakorolt szólásszabadság) és a sérthetetlenség (a jelölti tevékenységben gátló büntetőeljárás elleni védelem joga) egyaránt megilleti.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ
ALAPJOGOK
PÁRTOK