Az Európai Bizottság elfogadta az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet alkalmazására vonatkozó második jelentést. Mióta ez az új eszköz 2012-ben hatályba lépett, becslések szerint mostanáig a 28 tagállam 9 millió európai polgára támogatott európai polgári kezdeményezéseket.
Ez idáig négy sikeres kezdeményezés gyűjtött össze egyenként több mint 1 millió aláírást, és a Bizottság közülük 3 esetében vállalta, hogy nyomonkövetési intézkedéseket hoz.
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Az a tény, hogy az elmúlt 6 évben 9 millió ember támogatott európai polgári kezdeményezéseket, azt jelzi, hogy ez az eszköz ösztönzi a részvételt a nemzeti határokon átívelő vitákban, amelyek konkrét hatással vannak az uniós szakpolitikákra. Azonban tovább kell lépnünk: közelmúltbeli reformjavaslatunk jelentős mértékben megkönnyíti, hogy a polgárok új kezdeményezéseket indítsanak és támogassanak, továbbá lehetővé teszi, hogy a 16 évüket betöltött fiatalok hangot adjanak a véleményüknek. ”
Az elmúlt 3 évben nem jogalkotási javításokat végeztek az eszközön. A Juncker-Bizottság még inkább politikai megközelítést foglalt el, így most minden nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a biztosi testület bírál el (mielőtt aláírásokat lehet gyűjteni), és egyes esetekben részleges nyilvántartásba vételt biztosít. E változtatások eredményeként jelentősen megnövekedett az elfogadott nyilvántartásba vételi kérelmek száma: ezek 2015 áprilisa óta a javasolt kezdeményezések mintegy 90 %-át tették ki, ezzel szemben az előző 3 éves időszakban az összes javaslat 60 %-át.
A több mint 1 millió polgár támogatását elnyert 4 polgári kezdeményezés közül a Bizottság a „Szüntessék be az élveboncolást!” („Stop Vivisection”) kezdeményezést nem jogalkotási intézkedésekkel követi nyomon; „A víz közjó, nem árucikk!” („Right2Water”) kezdeményezésre reagálva a Bizottság tavaly februárban az ivóvíz-irányelv módosítását javasolta; a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” („Ban glyphosate and toxic pesticides”) elnevezésű kezdeményezés nyomán pedig a Bizottság a tudományos értékelés és a döntéshozatal átláthatóságának javítására irányuló jogalkotási javaslatot jelentett be.
Az európai polgári kezdeményezés alkalmazásáról szóló első jelentését követően a Bizottság 2015 márciusában nyilvános konzultációra is kiterjedő felülvizsgálatot indított, hogy javítsa az eszköz hatékonyságát. A Bizottság ezután 2017. szeptember 13-án javaslatot tett egy új rendeletre, amit most el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az új rendelet hozzáférhetőbbé, kevésbé terhessé, továbbá a szervezők és a támogatók számára könnyebben használhatóvá teszi majd az európai polgári kezdeményezést. A Bizottság sürgeti a rendelet 2018 végéig történő elfogadását, hogy 2020 januárjában hatályba léphessen.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által április 10-én megszervezett „európai polgári kezdeményezés napján” a javaslatot megvitatták az érdekeltekkel.
Háttér
Az európai polgári kezdeményezések intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. Ezzel 2012 áprilisában, az európai polgári kezdeményezésről szóló – a Szerződés rendelkezéseit végrehajtó – rendelet hatálybalépésekor olyan eszköz került a polgárok kezébe, amelynek segítségével elérhetik egyes kérdések napirendre tűzését.
Az európai polgári kezdeményezés – hivatalos nyilvántartásba vétele után – lehetővé teszi, hogy 1 millió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot jogi aktusokra vonatkozó javaslatok előterjesztésére a hatáskörébe tartozó területeken.
Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet az elfogadhatóság feltételeként az alábbiakat határozza meg: a javasolt polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be; nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; és nem lehet nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.
Kapcsolódó linkek:
A Bizottság második jelentése az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet alkalmazásáról
