Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megsértette a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményét. – A Fővárosi Törvényszék 2018. április 10-én ítéletet hirdetett az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány felperes által az Emberi Erőforrások Minisztériuma alperes ellen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított perben.

A bíróság az ítéletében megállapította, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megsértette a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy összesen 28 budapesti és vidéki iskolában a 2003/2004-es tanévtől kezdődően fenntartotta, illetve fenntartja a cigány gyerekek iskolai szintű elkülönítését a nem-cigány gyerekektől.

A bíróság kötelezte az alperest, hogy 13 iskolában az ítélet jogerőre emelkedését követő iskolai tanévtől kezdődően adjon utasítást a fenntartói jogokat gyakorló államigazgatási szervek számára, hogy ne indítsanak első osztályt. Kötelezte továbbá, hogy utasítsa az illetékes kormányhivatalokat arra, hogy Budapest VII. kerülete, VIII. kerülete, IX. kerülete, XX. kerülete, Eger, Heves, Karcag, Ózd, Salgótarján, Szentes és Tatabánya vonatkozásában a beiskolázási körzethatárokat az első osztályos beiskolázást megtiltó rendelkezésre tekintettel állapítsák meg.
A bíróság kötelezte a minisztériumot a jogsértés megszüntetésére azáltal, hogy utasítást ad a fenntartói jogokat gyakorló államigazgatási szerveknek a 13 iskolába beiskolázásra kerülő tanulók beilleszkedéséhez deszegregációs intézkedési terv készítésére, amelyet a saját honlapján nyilvánosságra hoz, majd ellenőrzi annak végrehajtását, és az elkészült megállapításait öt éven keresztül szintén a honlapján nyilvánosságra hozza.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy módosítsa a „Szempontok az egyenlő bánásmód követelménye kapcsán folytatott hatósági ellenőrzéshez” című útmutatóját, amelyet hozzon nyilvánosságra a honlapján és utasítsa a kormányhivatalokat vizsgálatok lefolytatására a módosított szempontrendszer alapján.

A bíróság kötelezte továbbá a minisztériumot, hogy fizessen meg a felperesnek 50.000.000,- Ft közérdekű bírságot, amelyet a programok elindítását követő öt éven keresztül a deszegregációs programok végrehajtásának civil szervezetek által történő monitoringjára fordítanak, valamint kötelezte 3 millió forint perköltség megfizetésére az alapítvány számára.

A bíróság az ítélet szóbeli indokolása során kifejtette, hogy az álláspontja szerint megvalósult a jogsértés, ezért az alapítvány kereseti kérelmével egyezően döntött, ugyanis az ügyben érintett tanulók más összehasonlítható személyekhez, illetve csoportokhoz képest eltérő bánásmódban részesültek. Természetes, hogy a minisztérium kormányzati döntések alapján cselekszik és végrehajtja a jogszabályi előírásokat, de azt már jelen ügyben érintett eljárása során nem ellenőrizte, hogy a szegregáció ellen ható intézkedései valóban hatékonyak voltak-e, nem ellenőrizte ezek tényleges megvalósulását. A bíróság hangsúlyozta, hogy nemcsak a hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről kell gondoskodni, hanem annak a folyamatos ellenőrzéséről is, hogy a diákok semmilyen körülmények között se részesüljenek eltérő bánásmódban.

A bíróság a jogsértés megszüntetése érdekében szükségesnek és jogosnak tartotta deszegregációs terv készítésére kötelezni az alperest, amely egy megfogható program, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében kötelezte a minisztériumot a „Szempontok az egyenlő bánásmód követelménye kapcsán folytatott hatósági ellenőrzéshez” című útmutató módosítására. A bíróság a közérdekű bírság összegével kapcsolatban kiemelte, hogy a megfizetésére kötelezett alperes állami csúcsszerv és az ügyben országos szinten sok iskola érintett, ezért a bírság összegére vonatkozó felperesi keresetet nem tartotta eltúlzottnak.