Lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Gyárfás Tamás ellen - Nyomozási bírói döntés született a Fenyő-ügyben

2018.04.20. Jogi Fórum / Fővárosi Törvényszék

A Budai Központi Kerületi Bíróság az 1998-ban történt „Fenyő-gyilkosság“ miatt indult büntetőügyben 2018. április 20-án lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el Gyárfás Tamás gyanúsítottal szemben, valamint mozgásának nyomkövető eszközzel történő ellenőrzéséről rendelkezett, és előírta számára, hogy heti négy alkalommal köteles jelentkezni a lakhelye szerinti kerületi rendőrkapitányságon.

A „Fenyő-gyilkosság“ 1998. február 11-én történt Budapest II. kerületében, a Margit utcában, ahol az ismert üzletembert az autójában lelőtték. A Fővárosi Törvényszék 2017 májusában jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés és az Aranykéz utcai robbantás elkövetőjét. A nyomozó hatóság az emberölés ügyében a felbujtói körre vonatkozó nyomozást 2012-ben elkülönítette, majd az évek során két alkalommal felfüggesztette, de 2017 októberében a nyomozás folytatását rendelték el, tekintettel a felmerült új bizonyítékokra. Ezek alapján a nyomozó hatóság 2018. április 17-én közölte Gyárfás Tamás mádiavállalkozóval, a Magyar Úszó Szövetség egykori elnökével a megalapozott gyanút, amely szerint 1998 elején ő adott megbízást üzleti ellenfele, Fenyő János sértett megölésére. Ezzel egyidejűleg a nyomozó hatóság előtt egy másik büntetőeljárás is folyik Gyárfás sérelmére elkövetett zsarolás bűntette kísérletének gyanúja miatt. A két büntetőeljárás a bizonyítási eszközök tekintetében szorosan összefügg egymással.

Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök és médiavállalkozó nyilatkozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2018. április 20-án. - Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A gyanúsított cselekménye bizonyítottság esetén felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének a megállapítására alkalmas.

A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság rendelje el a gyanúsított házi őrizetét, valamint mozgásának nyomkövető technikai eszközzel történő ellenőrzését.

A terhelt védője a bíróság előtt arra való hivatkozással vitatta a megalapozott gyanú meglétét, hogy a nyomozó hatóság eddig még nem bocsátotta rendelkezésére azokat a bizonyítékokat, amelyek az ügyben a gyanúsított közvetett felbujtói magatartását alátámasztják. Hangsúlyozta, hogy Gyárfás Tamás az elmúlt időszakban is a nyilvánosság előtt élte az életét és dolgozott, a hatósággal is folyamatosan együttműködik. Ezért kérte az ügyészi indítvány elutasítását.

A bíróság álláspontja szerint a gyanúsított a hatóság eddigi idézéseire valóban mindig megjelent, azonban a gyanúsítást követően a közel 20 éves ügy más dimenzióba került. A terhére rótt kiemelt tárgyi súlyú és el nem évülő bűncselekmény jellege a legsúlyosabb kényszerintézkedést indokolná. A terhelt anyagi lehetőségei és kiterjedt nemzetközi kapcsolatai miatt is fennáll annak a veszélye, hogy megpróbálja kivonni magát az eljárás alól és megszökik. Ezért az eljárás jelenlegi szakaszában a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében a bíróság szükségesnek tartotta kényszerintézkedés alkalmazását.

A bíróságnak azonban minden esetben vizsgálnia kell, hogy melyik az a legkisebb korlátozással járó kényszerintézkedés, amely szükséges, de ugyanakkor elegendő ahhoz, hogy a gyanúsított jelenlétét biztosítsa. A gyanúsított személyi körülményei, eddigi életvezetése, valamint a hatósággal történő folyamatos együttműködése alapján feltehető, hogy az elérni kívánt eljárási célok lakhelyelhagyási tilalom elrendelésével is biztosíthatóak. A bíróság a kényszerintézkedés előírásai megtartásának biztosítása érdekében elrendelte, hogy a rendőrség a gyanúsított mozgását nyomkövető technikai eszközzel is ellenőrizze és előírta a gyanúsított számára, hogy meghatározott időközönként jelentkezzen a rendőrségen.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BŰNÜGY