Az Európai Bizottság a héten egy sor olyan intézkedést terjeszt elő, amely a nem személyes adatok digitális egységes piacon való szabad áramlásának ösztönzését célzó korábbi kezdeményezésekre építve az EU-ban rendelkezésre álló adatok körének bővítésére irányul.

Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció kulcsfontosságú tényező a piac növekedése, a munkahelyteremtés (különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében) és az új technológiák kifejlesztése szempontjából. Lehetővé teszi a polgároknak, hogy könnyebben hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz és kezeljék azokat, továbbá a hatóságoknak, hogy jobban használják fel az egészségügyi adatokat kutatási és megelőzési célokra, illetve az egészségügyi rendszer reformjához.

Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A digitális egységes piac gyorsan alakot ölt; adatok nélkül azonban nem fogjuk tudni maximálisan kiaknázni a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika és a műszaki haladás más eredményei nyújtotta előnyöket. Ezek a technológiák segíthetnek az egészségügyi ellátás, az oktatás és a közlekedési hálózatok fejlesztésében, valamint energiamegtakarítások elérésében: az adatok intelligens felhasználása ugyanis ezt jelenti. Javaslatunk eredményeképpen a jelenleginél több közadat fog rendelkezésre állni újrahasznosítás céljára, többek között kereskedelmi célokra, ami le fogja szorítani az adatokhoz való hozzáférés költségeit, és hozzá fog járulni a növekedésösztönző közös európai adattér létrehozásához.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „A mai közleménnyel ambiciózus tervet, a digitális egységes piaci stratégiát támogatjuk annak érdekében, hogy a lehető legjobb helyzetben legyünk ahhoz, hogy segítsük vállalkozásainkat, élvonalbeli kutatást biztosítsunk, és védjük az Unió polgárait. A polgárok és a vállalkozások jobb termékekhez és szolgáltatásokhoz juthatnak majd hozzá, amint egyre több adat válik elérhetővé az adathalmazok elemzésén alapuló innovációhoz.”

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „A javasolt intézkedések maradéktalanul kiaknázzák a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket az egészségügyi ellátás és az orvosi kutatás továbbfejlesztése terén. Könnyebb lesz hozzáférni az egészségügyi adatokhoz, ami elősegíti a betegségmegelőzést és a betegközpontú gondozást, a pandémiás fenyegetésekre való gyors reagálást és a hatékonyabb kezeléseket.”

A javaslatok az általános adatvédelmi rendeletre épülnek, amelyet 2018. május 25-étől kell alkalmazni. A javaslatok célja a következő:

  • A közszféra adatainak jobb hozzáférhetősége és újrafelhasználhatósága: Egy, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló felülvizsgált jogszabály a közlekedési és a közüzemi ágazatokban működő állami vállalatok adataira terjed ki. Az új szabályok korlátozzák azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy az adatterjesztés határköltségeinél többet számítsanak fel az adataik további felhasználásáért. Az állami finanszírozás révén nyert nyílt kutatási adatok újrafelhasználhatóságát is elősegítik, és nyílt hozzáférést biztosító intézkedések kidolgozására kötelezik a tagállamokat. Végül pedig az új szabályok az adatokhoz való valós idejű hozzáférés biztosítása érdekében adott esetben technikai megoldások, például felhasználói program interfészek (API) alkalmazását írják elő.
  • A tudományos adatok megosztása 2018-ban: Egy új ajánláscsomag a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló legutóbbi bizottsági ajánlás óta bekövetkezett szakpolitikai és technológiai változásokkal foglalkozik. Az ajánlások iránymutatást nyújtanak a nyílt tudományos célkitűzésekkel összhangban lévő nyílt hozzáférési politikák végrehajtására, a kutatási adatokra és az adatkezelésre, az európai nyílt tudományosadat-felhőre, valamint a szöveg- és adatbányászatra vonatkozóan. A hálózatba szervezett kutatás új korszakának megfelelő ösztönzők, előnyök, készségek és mérőszámok fontosságára is rávilágítanak.
  • Magánszektorbeli adatmegosztás a vállalkozások között, valamint a vállalkozások és a kormányzat között: „A közös európai adattér felé” című új közlemény iránymutatást nyújt az EU-ban működő vállalkozások számára azon jogi és technikai elvekre vonatkozóan, amelyek a magánszektorban az adatmegosztással járó együttműködéseket szabályozzák.
  • A polgárok egészségügyi adatainak biztosítása az európai együttműködés előmozdítása során: A Bizottság olyan cselekvési tervet határoz meg, amely a polgárok egészségét érintő adatok tekintetében a polgárokat helyezi előtérbe azáltal, hogy: biztosítja, hogy a polgárok hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz, és megteremti annak lehetőségét, hogy a határokon át megosszák adataikat; nagyobb adathalmazokat használ fel a fokozottan személyre szabott diagnózisok és orvosi kezelések lehetővé tétele, valamint a járványok jobb előrejelzése érdekében; valamint népszerűsíti a megfelelő digitális eszközöket, amelyek lehetővé teszik a közigazgatási szervek számára, hogy az egészségügyi adatokat eredményesebben használják fel kutatás és az egészségügyi rendszerek reformja céljából. A bizottsági javaslat kiterjed továbbá az elektronikus egészségügyi nyilvántartások interoperabilitására, valamint egy, az önkéntes koordinációra szolgáló mechanizmusra az adatok – köztük a génállományokra vonatkozó adatok – betegségmegelőzési és kutatási célú megosztása terén.

A következő lépések

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy fogadják el a közszféra információira vonatkozó felülvizsgált szabályokra irányuló, ma előterjesztett javaslatokat. Ezenkívül a Bizottság 2018 második felében és 2019 első felében magas szintű kerekasztal-beszélgetést szervez a magánszektorbeli adatok vállalkozások és kormányzat közötti megosztásának megvitatására.

Háttér

Az európai adatgazdaság értéke 2016-ban 300 milliárd euró volt. Megfelelő jogalkotási és szakpolitikai intézkedések bevezetésével ez az érték 2020-ra akár 739 milliárd euróra is emelkedhet, ami az uniós GDP 4%-ának felel meg.

Az Európai Unióban az állami szerveknél keletkezett (pl. jogi, közlekedési, meteorológiai és pénzügyi stb.) adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célú újrafelhasználását a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv szabályozza. 2012-ben a Bizottság elfogadott egy szakpolitikai csomagot, azon belül is több olyan intézkedést, mely a tudományos információkhoz való hozzáférést hivatott javítani Európában, köztük egy, az állami finanszírozással megszerzett tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlást. 2017 januárja és júniusa között a Bizottság párbeszédet folytatott az érdekelt felekkel az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közleményről, és arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozások közötti viszonylatban létrejövő adatokhoz való hozzáférésnek és azok újrafelhasználásának maximalizálását és megszervezését célzó, nem szabályozási jellegű intézkedések erőteljes támogatást élveznek. Egy, az egészségügy digitális átalakításáról tartott, 2017 októberében véget ért nyilvános konzultáció azt mérte fel, hogy szükség van-e szakpolitikai intézkedésekkel elősegíteni a digitális innovációt az európai egészségügy javítása érdekében.

A kezdeményezések kiegészítik a nem személyes adatok Unióbeli szabad áramlásának keretét, amelyet a Bizottság 2017 szeptemberében terjesztett elő, és amely még mindig az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyására vár.