Eljött a 2018-as első ún. nagyfelosztás ideje. Május 15-én összesen 3 milliárd 384 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki 53 ezer magyar és külföldi szerzőnek (valamint további jogosultnak) az Artisjus 151 470 különböző zeneműre. Ebből az összegből 1 milliárd 796 millió forint jutott magyar szerzőknek és más hazai jogosultaknak. A hazai szerzők közül összesen 7589-en részesültek ebből az összegből és 46 456 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása.

Most az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat fizette ki az Artisjus.  Ezeken kívül a gépzenei és magánmásolási jogdíjakból származó ún. „ráosztásokat” is májusban kapták meg a szerzők, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat is most utalta a közös jogkezelő. A „nagyfelosztás” második üteme június végén zajlik majd le (koncert- és filmzenei jogdíjakkal).

Összefoglaló:

– Bár több televíziócsatornánál is gondok voltak a jogdíjfizetéssel, a tavalyinál 8 százalékkal több TV-s jogdíjat kaptak a szerzők és a többi jogdíjra jogosult.
– A rádiós és televíziós zenei elhangzások után összesen 3 milliárd 10 millió forintot fizetett az Artisjus, ennek 49,6%-a jutott magyar művekre.
– A rádiókban 6519 magyar szerző művei szóltak, összesen több mint 12 évnyi időtartamban.
– A rádiós jogdíj 42 százalékát kapják magyar szerzők.
– A televíziókban 4467 magyar szerző művei szóltak; a zenei csatornákon 1,5 évnyi időtartamban.
– A televíziós jogdíj 57 százaléka magyar szerzőknek jár.
– A legtöbb magyar zenét játszó rádiók: Dankó Rádió, Rock FM, Jazzy Rádió, Forrás Rádió, Sláger FM. A legtöbb magyar zenét játszó televíziók: Muzsika TV, Sláger TV, Music Channel, MTV Hungary / VIVA, Hit Music.
– A rádiós-tévés elhangzások mellett most történt a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene jogdíjkifizetése is. Itt a klasszikus régi magyar slágerek dominálnak: a felosztott jogdíj 81%-a, 303 millió forint magyar szerzőknek járt. Az ilyen zenéknél kimagaslóan nagy az elhunyt szerzők aránya, akiknek a jogutódja kapja a jogdíjat.

 

Magyar vs. külföldi dalok elhangzásai és jogdíjai

Rádió

A rádiós elhangzásokra összességében 1 milliárd 564 millió forint jogdíjat fizetett az Artisjus 81 ezer különböző zenére – ebből 661 milliót (42%) magyar szerzőknek összesen 31 209 dalra vagy zeneműre. Az adatok alapján a korábbi évek tendenciája folytatódik: változatosabb volt a tavalyi évben játszott magyar zenék repertoárja, mint az egy évvel korábbi, és számosságát tekintve is több hazai zenét is lehetett hallani a rádiókban, mint 2016-ban. Természetesen még így is magasabb a külföldi zenék aránya összességében: a lejátszott zenék 62 százaléka volt külföldi szerzők műve, a rádiós jogdíjak 58 százaléka is hozzájuk jutott.
 
TV

A 2017-ben a televíziókban lejátszott zenék 1 milliárd 446 millió forint jogdíjat termeltek a hazai és külföldi szerzők (vagy örököseik, zeneműkiadóik) részére. Az összesen 84 ezer különböző elhangzott műnek a 25%-a volt magyar zene, de így is az összes jogdíj 57 százaléka jutott ezekre. A látszólagos aránytalanság oka az, hogy bár sokféleségüket tekintve a külföldi művek vannak túlsúlyban, magyar zenét gyakrabban játszanak a tévék, tehát számosságát tekintve mégis több a hazai műelhangzás a képernyőn.
 
Élő háttérzene

A nagyfelosztásba idén a rádiók és televíziók mellett a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene után járó jogdíj tartozott bele. Itt jelentősen más arányokat találunk szinte minden tekintetben. A 374 millió forint jogdíj 81%-a, mintegy 303 millió forint magyar szerzőknek járt 4190 dalra elosztva. Ez az arány még javult is a 2016-os évi adatokhoz képest: akkor a jogdíjak 76%-át kapták magyar szerzők. A 3009 szerző közül, akinek a művei vendéglátóhelyeken élőben elhangzottak, 1325 magyar (44%).

Hazai rádiós és televíziós piac Az Artisjus 2017-ben 52 rádióállomás adatait dolgozta fel, az előző évben ez 42 volt. Ez nem a rádióállomások számának egyszerű növekedését jelenti, hiszen 2017-ben komoly átalakulások voltak a médiapiacon; adók szűntek meg és jöttek létre; változott a vételkörzetük nagysága.

A jogdíjat fizető 52 rádióban együttvéve 1 877 321-szer szólalt meg magyar szerző műve, ez a felosztásban résztvevő 31 209 művel számolva dalonként átlag 60 alkalom (amiben persze a rotációban szóló slágerek és az alig néhányszor játszott számok is benne vannak). Összesen 384 millió másodpercnyi, avagy 12 évnyi magyar zene szólt a rádiókban. Ez azonban még csak az úgynevezett konkrét lejátszásokat jelenti, hiszen a háttérként vagy például szignálként szolgáló funkcionális zenékért is járt a jogdíj ezek szerzőinek.

A legtöbb magyar zenét játszó rádiók a következők voltak 2017-ben: Dankó Rádió (125 356 db elhangzás), Rock FM (79 509 db elhangzás), Jazzy Rádió (64 797 db elhangzás), Forrás Rádió (59 465 db elhangzás), Sláger FM (50 943 db elhangzás).

 

Tavaly még 40 tévéadó adatai és befizetései alapján fizetett jogdíjat a szerzőknek az Artisjus. Idén már 46 csatorna adatai kerültek be a felosztásba, azonban ezek közül 9 csak részösszeggel szerepel a felosztásban (csak a kábelszolgáltatótól érkezett összeggel – közülük kettővel voltak eredményesek a tárgyalások, ám itt az összeg másik részét csak jövőre lehet kifizetni), 4 teljesen hiányzik (a kábelszolgáltató jogdíjakat jogi okokból nem lehet kifizetni a szerzőknek), egynél pedig a 4. negyedévi adatok a csatornánál fennálló informatikai hiba miatt hiányosak. Minden olyan esetben, ahol akár a befizetett jogdíjjal, akár a megkapott adatszolgáltatás minőségével probléma van, az Artisjus munkatársai megteszik a szükséges lépéseket – először egyeztetésekkel, majd felszólítással, végül jogi úton.

Ezzel együtt is a televíziós jogdíj összege 12,5%-kal nőtt: a magyar szerzők, örökösök és zeneműkiadók műveire 831 millió forint televíziós jogdíjat kaptak – beleértve a konkrét zenei elhangzásokat és a többit is, mint például a szignál vagy az aláfestő zenéket. Ez az összeg 20 545 magyar dal vagy más zenemű szerzői között oszlik meg és 4556-an részesültek belőle.
A rádiókhoz hasonlóan a televízióknál is megkülönböztethető a konkrét és a funkcionális elhangzás. Azonban a tévéknél egészen más az arány a kettő között. Összesen 83 639 különböző zenemű hangzott el, ám ebből mindössze 28 965 konkrét elhangzás, a többi szignál, háttér- és reklámzene. A funkcionális zenék többségének külföldi a szerzője; a konkrét elhangzású műveknek azonban 41,8%-ban magyar szerzője volt.

Ha csak a magyar szerzők műveit nézzük, akkor a funkcionális és konkrét elhangzások időtartama között nagy a különbség: az előbbi 126 millió másodperc (4 év), utóbbi 51 millió, vagyis 1,5 évnyi magyar zene. Míg ez az időtartam csökkent a 2016-oshoz képest, az elhangzások száma nőtt.

A televíziók között hatalmas a különbség a zenei és nem zenei csatornák között. Ha csak a magyar szerzők által írt műveket nézzük, a más tematikájú csatornákon 50 ezerszer szólalt meg magyar dal, klip, koncertfelvétel stb. formában; míg a funkcionális elhangzások száma ennek százszorosa, 5 millió. A zenei tévékben 514 ezerszer szólalt meg magyar mű, a funkcionális elhangzások száma itt is magasabb, de korántsem annyira, mint más csatornákon: 611 ezer.

A legtöbb magyar zenét játszó televíziók a következők voltak 2017-ben: Muzsika TV (80 418 db elhangzás), Sláger TV (63 743 db elhangzás), Music Channel (35 161 db elhangzás), MTV Hungary / VIVA (21 624 db elhangzás), Hit Music (17 268 db elhangzás).

 

Férfi és női szerzők, élő és elhunyt szerzők aránya

A májusi nagyfelosztásban jogdíjban részesülő magyar szerzők között érdemes megnézni a férfiak és a nők arányát. A férfiak vannak túlnyomó többségben: 5635-en, a 877 nővel szemben. Vagyis az utóbbiak az összes szerző 13,5%-át képviselik (ez az arány egy kicsit javult 2016-hoz képest). Még nagyobb a különbség, ha a számukra átutalt összegeket nézzük: a rádiós jogdíjak mindössze 6,8%-át, a televíziós jogdíjak 7,5%-át kapják női szerzők. Vagyis a nagyobb forgalmú műveknek nagyobb arányban férfiak a szerzői.

Megnéztük az élő és elhunyt – de még szerzői jogi védettséget élvező, vagyis 70 évnél nem régebben elhunyt – szerzők arányát is (itt nem téve különbséget magyarok és külföldiek között). A rádióban megszólaló művek szerzőinek 13,6%-a nem él már, és ez az arány csökkent; a televíziókban megszólaló zenék szerzői közt alacsonyabb arányban (10,2%) vannak az elhunytak.
 

Magyarázatok

  • Magyar szerző: Artisjus által közvetlenül képviselt szerző, vagyis aki az Artisjust bízta meg a jogai képviseletével: megbízást adott vagy egyesületi tag, vagy kiterjesztett jogkezelés által képviselt. Ez leggyakrabban szó szerint is magyar szerzőt jelent, de nem feltétlenül. 
  • Magyar mű: egy műnek legalább egy szerzője Artisjus által közvetlenül képviselt szerző. 
  • Ráosztás: A „rádiós és televíziós elhangzások utáni jogdíjak” tartalmazzák azokat a gépzenei és magánmásolási díjakat, amelyeket rádiós, tévés elhangzásokra „ráosztásként” fizet ki az Artisjus a szerzőknek. A ráosztásos jogdíjakról további részletek olvashatók ITT, a  „Zenei jogdíjfelosztás – érthetően” c. kiadványban.
  • A vendéglátóhelyeken megszólaló művekről az Artisjus mintavételes módszerrel gyűjt adatokat. 
  • Felosztásban szereplő mű / szerző: 2017-es elhangzással rendelkező, 0 Ft-nál nagyobb jogdíjösszeget elérő művek / ezek szerzői. 
  • Legtöbb magyar zenét játszó rádiók / televíziók: ez a kimutatás csak az ún. konkrét zenei elhangzásokat mutatja, amikor a zene főszolgáltatásként érzékelhető. (Nem tartalmazza a funkcionális és háttérzenei elhangzásokat.)