A törvényszéki elnökök számára meghirdetett vezetői fenntartható fejlődés program egyik hangsúlyos feladata lett a törvényszékhez tartozó helyi szintű bíróságok munkaterhe közötti különbségek szűk keretek között tartása, illetve az ilyen állapot megteremtése. Az egyes bírák munkaterhe közötti aránytalanságok felszámolását és a kialakuló arányosság hosszútávú fenntartását szolgálja a Debreceni Törvényszék által kialakított szervezeti modell is, melynek más bíróságokra történő adaptálása a Törvényszék bevonásával folyamatban van.

A Bszi. 76. § (4) bekezdés a) pontja alapján az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügy forgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenkénti és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét.

Ezzel összefüggésben mondta ki egyedi ügyben a Kúria hogy az OBH elnökének feladataként a Bszi. fenti pontja nem az egy bíró átlagos országos munkaterhének megállapítási kötelezettségét írja elő, hanem a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulása áttekintését, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munka terhének meghatározási kötelezettségét tartalmazza (Kúria Mfv.I.10.790/2016.).

Az OBH ennek megfelelően minden évben statisztikai táblázatokat tesz közzé az ügyforgalom és az egyéni bírói munkateher országos adatairól féléves és éves összeállításban – ezzel túl is teljesítve a fenti törvényi kötelezettséget.

A táblázatba foglalt adatok félévenkénti (féléves, éves összesítés) közzétételén kívül mind az ügyforgalom, mind az egyéni bírói munkateher tekintetében elemzések is készülnek, melyeket az OBH úgy szintén közzétesz. A csak a járásbírósági szintet felölelő munkateher elemzés mellett valamennyi összeállítás bírósági szintenként és ügyszakonként készül – peres és nemperes bontásban egyaránt.

A hivatkozott

  • 2017. I. félévi ügyforgalmi  adatokat tartalmazó táblák 
  • 2017. évi ügyforgalmi  adatokat tartalmazó táblák 
  • 2017. évi ügyforgalmi elemzés 
  • 2017. I. félévi egyéni bírói munkateher táblák
  • 2017. évi egyéni munkateher táblák 
  • 2017. évi járásbírósági egyéni munkateher elemzés 

a bíróságok központi intranetes oldalán elérhetők.

Bár a törvény a mérésre szolgáló adatlapok és módszerek évenkénti felülvizsgálatát nem kötelező jelleggel, csak szükség esetére írja elő, az OBH a felülvizsgálattal folyamatosan foglalkozik.

Ennek egyik megnyilvánulási formája az egyéni bírói adatlapok nemrég is bekövetkezett módosítása, de ide tartozik a munkateher mérés javítása és korszerűsítése érdekében 2017 nyarán összehívott kecskeméti jó gyakorlat börze és a bírói munkateher mérés fejlesztésének akkor lefektetett irányai szerinti munkálatok megkezdése. Ezek jelenleg is folynak a statisztikai szabályzat módosítására irányuló munkálatokkal párhuzamosan.

Ez utóbbiban az OBH munkáját az abba bevont törvényszéki vezetők és bírák is segítik.

A munkateherrel való foglalkozás ugyanakkor nem állt meg a meghatározás szintjén. Az OBH elnöke által bevezetett központi igazgatási intézkedések, az igazgatási eszközök és új munkamódszerek hatékony központi és helyi szintű alkalmazása, a létszámgazdálkodás új alapokra helyezése, valamint a bírósági szervezet által kezdeményezett jogszabályváltozások országosan érezhető munkateher csökkenést eredményeztek. Ezek a fenti statisztikai mutatókból jól látszanak.

A közeljövő – már megkezdett – feladata a munkateher további csökkentése, illetve a bírák és más dolgozók munkamennyiségének arányosítása.

Ennek jegyében született döntés arról, hogy a törvényszéki elnökök számára meghirdetett vezetői fentartható fejlődés program egyik hangsúlyos feladata lett a törvényszékhez tartozó helyi szintű bíróságok munkaterhe közötti különbségek szűk keretek között tartása, illetve az ilyen állapot megteremtése.

Az egyes bírák munkaterhe közötti aránytalanságok felszámolását és a kialakuló arányosság hosszútávú fenntartását szolgálja továbbá a Debreceni Törvényszék által kialakított szervezeti modell is, melynek más bíróságokra történő adaptálása a Törvényszék bevonásával folyamatban van.

A modell sikerességét nemzetközi összehasonlító tanulmány is alátámasztja.