A mobilfizetési rendszer állami monopóliummá való átalakításával Magyarország megsértette a szolgáltatási irányelvet – Yves Bot főtanácsnok ismertette indítványát a C-171/17. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben.

Magyarországon 2014. július 2-ától a parkolási közszolgáltatások díjai, a közutak használatáért fizetendő díjak, az állami vállalatok által nyújtott személyszállítási szolgáltatások díjai, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb közszolgáltatások díjai mobilfizetési rendszer használatán keresztül csak az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által üzemeltetett rendszer útján fizethetők meg. A mobilfizetési rendszerek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy egy áru vagy szolgáltatás ellenértékét valamely, telekommunikációs vagy információs technológia alkalmazásán alapuló hálózaton keresztül fizessék meg. 

A Bizottság szerint Magyarország azáltal, hogy az említett szolgáltatások tekintetében a mobilfizetési rendszer üzemeltetését egy állami monopólium (a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.) számára tartja fenn úgy, hogy e piacról kizárja az ott korábban jelen volt üzleti vállalkozásokat, megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, valamint a szolgáltatási irányelvet (2006/123/EK). Az uniós szerv ezen állítólagos jogsértés miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az Európai Bíróságon.
Magyarország azt állítja, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat megvalósítására irányuló, ún. általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (ÁGÉSZ) minősül, amelynek vonatkozásában a szolgáltatási irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.

A mai napon megtett indítványában Yves Bot főtanácsnok megállapítja, hogy a rendes piaci körülmények között működő vállalkozások által nyújtott, vagy azok által kielégítően nyújtható szolgáltatások nem minősülnek ÁGÉSZ-nek. Ezzel összefüggésben a főtanácsnok úgy véli, hogy Magyarország nem bizonyította az ÁGÉSZ-nek való minősítéshez szükséges feltételek teljesülésének fennállását, mivel a létrehozott monopóliummal biztosított eredményt a piac versenystruktúrájának megőrzése mellett, az e monopóliumnak fenntartott kizárólagos jog létesítése nélkül is elérhette volna.
 
Emellett a főtanácsnok szerint azzal, hogy Magyarország a mobilfizetési szolgáltatások piacán nemzeti monopóliumot hozott létre, a szolgáltatási irányelv szerinti olyan korlátozást vezetett be, amely csak abban az esetben lenne megengedhető, amennyiben az alkalmazása szükséges és arányos, valamint nem diszkriminatív.
 
Márpedig a főtanácsnok szerint a Magyarország által az említett korlátozás igazolásaként felhozott, a fogyasztóvédelmet, a kereskedelmi ügyletek méltányosságát, a csalás és a feketegazdaság elleni küzdelmet érintő indokok nem felelnek meg az arányosság követelményének. Léteznek ugyanis az e célok elérését biztosító kevésbé korlátozó intézkedések, mint például egy nemzeti mobilfizetési rendszer platformjának működtetésére irányuló koncessziós rendszer kialakítása.
 
Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország megsértette szolgáltatási irányelv szerinti kötelességeit.

A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.