A szubszidiaritással, arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport – amelynek elnöki tisztét Timmermans első alelnök tölti be – átadta zárójelentését Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének.
A jelentés válaszol az elnök alábbi 3 kérdésére, amelyeket a munkacsoport 2017. novemberi létrehozásakor tett fel: miként lehetne megfelelőbben alkalmazni a szubszidiaritás és az arányosság elveit az uniós intézményeken belül; hogyan lehetne jobban bevonni a regionális és helyi önkormányzatokat és a nemzeti parlamenteket az uniós döntéshozatalba és végrehajtásba; továbbá vannak-e olyan szakpolitikai területek, ahol idővel jogköröket lehetne visszatelepíteni a tagállamokhoz.
Jean-Claude Juncker kijelentette: „Azt szeretném, ha Uniónk nagyobb hangsúlyt fektetne a polgáraink számára lényeges dolgokra. Ezért a mostani Bizottság arra törekedett, hogy nagy dolgokban nagy, a kis dolgokban pedig kisebb szerepet vállaljon. És ezért hoztam létre a szubszidiaritással és az arányossággal, valamint a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoportot, amely azt hivatott biztosítani, hogy csak akkor lépjünk fel, ha az Unió hozzáadott értéket biztosít. Szeretnék köszönetet szeretnék mondani Frans Timmermansnak és a munkacsoport nemzeti parlamentektől és a Régiók Bizottságából érkező többi tagjának ezért a fontos jelentésért. A helyi önkormányzatoknak, az uniós intézményeknek és valamennyi köztes kormányzati szintnek aktívan és egyenlően ki kell vennie a részét Uniónk építéséből. Az Unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédemben le fogom vonni a következtetéseket. Remélem, hogy a többi intézmény és a nemzeti hatóságok vezetői csatlakozni fognak hozzám, hogy az Uniónk jövőjére vonatkozó munkánk során központi szerepet biztosítsunk ezeknek a megfontolásoknak.”
A munkacsoport tagjai a következőket nyilatkozták: „Olyan új munkamódszert szorgalmazunk, amely a jogszabályok minőségének és hatékonyságának javítása céljából nagyobb beleszólást biztosít a helyi, regionális és nemzeti hatóságoknak az uniós döntéshozatalba. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a különböző uniós intézmények, nemzeti hatóságok, regionális és helyi önkormányzatok, valamint a nemzeti parlamentek szerepét. „Aktív szubszidiaritást” biztosító megközelítést javasolunk, amely szavatolja az uniós jogszabályok hozzáadott értékét, a polgárok számára nyújtott előnyöket, és amelynek eredményeképpen nagyobb mértékben fognak felelősséget vállalni az uniós döntésekért a tagállamokban. Juncker elnök elé terjesztettük jelentésünket, aki biztosított minket arról, hogy együttműködik majd a többi intézménnyel ajánlásaink továbbvitele érdekében.”
A munkacsoport következtetései szerint a szubszidiaritás és az arányosság terén olyan új munkamódszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a nemzeti parlamentek hatékonyabban bekapcsolódjanak az uniós szakpolitikai döntéshozatalba és az új jogszabályok kialakításába. A javasolt új megközelítés értelmében a szubszidiaritást és arányosságot a kormányzat valamennyi szintjén következetesebben vizsgálnák egy szubszidiaritási és arányossági ellenőrző listához hasonló „mintahálózat” alapján.
A munkacsoport azt ajánlja továbbá, hogy rugalmasan alkalmazzák a 8 hetes határidőt, amelyen belül a nemzeti parlamenteknek be kell nyújtaniuk az uniós jogszabálytervezetekre vonatkozó véleményüket, valamint felveti annak lehetőségét, hogy a jövőben növeljék 12 hétre a vélemény előterjesztésére rendelkezésre álló időt. Végezetül a munkacsoport azt javasolja, hogy a három uniós intézmény állapodjon meg egy olyan összpontosított többéves programról, amely elősegítené az EU munkájának kiegyensúlyozását, hogy az új jogalkotási kezdeményezésekről a meglévő jogszabályok hatékonyabb végrehajtására helyeződjön át a hangsúly egyes szakpolitikai területeken. Ez utóbbi javaslat a Juncker-Bizottság által bevezetett, sokkal célzottabb bizottsági munkaprogramokra, valamint a három intézmény által évente elfogadott, az adott évben kiemelten kezelt területekre vonatkozó közös nyilatkozatokra épül.
A munkacsoport úgy véli, hogy az új megközelítést az Európai Unió hatályos joganyaga és valamennyi új szakpolitikai kezdeményezés esetében alkalmazni kell. Az érdekeltek számos javaslatot tettek a munkacsoportnak arra vonatkozóan, mely uniós jogszabályok és szakpolitikák esetében lehetne megkezdeni a szubszidiaritási és az arányossági kritériumok felülvizsgálatát. A Bizottság figyelembe veszi majd ezeket a javaslatokat jövőbeni munkája során.
Háttér
Juncker elnök 2017 novemberében hozta létre a szubszidiaritással, arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoportot. Az elnök az alábbi 3 kérdés vizsgálatával bízta meg a munkacsoportot: (1) a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a döntéshozatalban és az Európai Unió szakpolitikáinak végrehajtásában; (2) a szubszidiaritás és az arányosság szerepe az uniós intézmények és szervek munkájában; (3) az, hogy át kellene-e ruházni a tagállamokra egyes szakpolitikai területeket.
A munkacsoport 7 alkalommal ülésezett a 3 kérdés megvitatása céljából. E megbeszélések, egy nyilvános meghallgatás és számos érdekelt fél hozzájárulása alapján a munkacsoport jelentése 9 ajánlást és konkrét végrehajtási intézkedéseket mutat be. Az ajánlások címzettjei a nemzeti parlamentek, a regionális és helyi önkormányzatok, az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság.
A munkacsoport, amelynek elnöke Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, a Régiók Bizottsága 3 tagjából – Karl-Heinz Lambertz (Belgium) elnök, Michael Schneider (Németország) és François Decoster (Franciaország) – valamint a nemzeti parlamentek 3 tagjából – Toomas Vitsut (Észtország), Kristian Vigenin (Bulgária) és Reinhold Loptaka (Ausztria) – áll.
Az EU osztrák elnöksége novemberben, Bregenz városában konferenciát szervez a szubszidiaritásról, ami lehetőséget nyújt majd a munkacsoport jelentésének további megvitatására és annak mérlegelésére, hogy miként lehetne továbbvinni a munkacsoport ajánlásait az Unió helyzetéről szóló 2018. szeptember 12-i beszéd fényében.ű
A munkacsoport zárójelentése ITT olvasható.
