A Bíróságok Napjával, azaz július 15-el megkezdődik az új Polgári perrendtartásban szabályozott nyári ítélkezési szünet, amely 2018. augusztus 20-ig tart. Polgári ügyekben erre az időszakra – bizonyos törvényi kivételektől eltekintve – nem lehet tárgyalást kitűzni.
Általános szabályok szerint az ítélkezési szünet időtartama nem vehető figyelembe az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidők számításakor. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.
A jogszabály ugyanakkor több kivételt is meghatároz, ezek során nem lehet figyelmen kívül hagyni a szünet idejét. Ilyen például, ha törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő, továbbá nem lehet alkalmazni, ha a felek ezt közösen kérték vagy a törvény kizárja az alkalmazását.
A büntető ügyszak esetén az ítélkezési szünet időtartama a határidők számítását nem érinti és a tárgyalások kitűzését befolyásoló eljárásjogi előírás sincsen.
Lényeges, hogy a szünet ideje alatt a bíróságok a megszokott munkarend szerint továbbra is nyitva állnak, a bírósági kezelőirodák ezen időszakban is változatlanul tartanak ügyfélfogadást, így az ügyfelek intézhetik bírósági ügyeiket, benyújthatják a beadványaikat, felvilágosítást kérhetnek és az iratokba is betekinthetnek.
Július 15. – A Bíróságok Napja
„És miért kíván a közvélemény gyors és becsületes igazságszolgáltatást, s kinevezett bírákat? Azért mert a gyors és becsületes igazságszolgáltatás, a nemzet és a haza polgárai hitelének alapja, gyors és becsületes igazságszolgáltatást pedig csak akkor remél elérhetni, ha a bíró kineveztetik és senkinek kegyelmétől nem függ” – ezekkel a sorokkal köszöntötte a Pesti Napló 1869. július 16-i vezércikkében a bírói hatalom gyakorlásról szóló, egy nappal korábban kihirdetett 1869. évi IV. törvénycikket. Ez a jogszabály a modern, polgári Magyarország egyik sarokköve lett, hiszen szétválasztotta a közigazgatást és a bíráskodást, egyúttal deklarálta, hogy a bíró az ítélkezésben csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve. Jelentősége a magyar alkotmány- és jogfejlődésben aligha túlbecsülhető, s minthogy a bíróságok életében is új fejezetet nyitott, 2001 óta kihirdetésének évfordulóján ünnepeljük a Bíróságok Napját.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke ünnepi köszöntőjében az Alaptörvény szavait idézve hangsúlyozta: “Polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ma is minden nap ezért dolgoznak. Rendkívüli kihívások között kell helyt állnunk. Számos többletfeladatot jelent az elektronikus ügyintézésre való áttérés, vagy az összes ügyszakot érintő új perrendtartások alkalmazása. Bizakodásra ad okot azonban, hogy bírósági szervezetünk az elmúlt évek változásai közepette is kiváló eredményeket ért el. Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy amikor tárgyszerű mutatók alapján mérik a magyar bíróságok teljesítményét az elsők között vagyunk Európában.”
Az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, valamint a táblabíróságok és törvényszékek vezetői ebből az alkalomból idén saját rendezvényeiken köszöntik a dolgozókat, s adják át éves elismeréseiket, 2018-ban összesen 158-at. Kiemelkedő teljesítményükért 10 bíró részesült arany, 12 ezüst, 17 pedig bronz fokozatú Juhász Andor-díjban. A kitüntetés arany fokozatát 3 bírónak posztumusz ítélték meg. Ketten címzetes kúriai bírói, négyen címzetes táblabírói, 38-an címzetes törvényszéki bírói elismerésben részesültek. Tíz bírósági titkár főtanácsos, tizenhat igazságügyi alkalmazott főtanácsosi, harminckilenc pedig tanácsosi címet kapott, s heten Bírósági Szolgálatért Oklevelet vehettek át.
