2017-ben csökkent az uniós kötelezettségszegési eljárások száma - Éves jelentés az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről

2018.07.24. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Megjelent az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés, amely bemutatja, hogy az Európai Bizottság mit tett 2017-ben az uniós jog ellenőrzése és érvényesítése érdekében. A szintén a mai napon, egyben az uniós egységes piac létrejöttének 25. évfordulóján, online közzétett egységes piaci eredménytábla tanúsága szerint míg a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgásának útjában álló akadályok a legtöbb területen megszűnőfélben vannak, egyes szektorokban a helyzet stagnál, sőt romlik.

Csak az uniós jog hatékony alkalmazásával garantálható, hogy mind a polgárok, mind a vállalkozások élvezhessék az európai jogszabályok előnyeit. Hiszen bármilyen gondosan készítenek is elő és alkotnak meg egy jogszabályt, annak hatékonysága a végrehajtástól függ. A Bizottság ezért a szakpolitikai prioritásainak megvalósítása során nemcsak az új jogszabályok előterjesztésére fordít kiemelt figyelmet, hanem azok megfelelő alkalmazására és végrehajtására is. 2017 során a Bizottság határozottan fellépett például az adatvédelem, a migráció, a fogyasztóvédelem, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a levegőminőség terén is a szabályok megfelelő végrehajtása érdekében.

Ugyanakkor a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés is változatlanul kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jog végrehajtása és az esetlegesen felmerülő problémák megoldása szempontjából. Az elmúlt év folyamán a Bizottság például segítséget nyújtott a tagállamoknak az általános adatvédelmi rendelet ((EU) 2016/679 rendelet) hatálybalépésére való felkészülésben.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2017. évi jelentés

A 2017. évi jelentésből kiderül, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma kismértékben (5,91%-kal) csökkent az előző évhez képest. A 2016-ban elért ötéves csúcs után tehát 2017-ben csökkenés kezdődött az ügyek száma terén. Azonban az uniós jog megfelelő alkalmazásának minden egyes elmulasztása azzal jár, hogy a polgárok és a vállalkozások elesnek az európai jogszabályok szerint őket megillető jogoktól és előnyöktől. A környezetvédelem területén például a műanyag zacskók használatának csökkentéséről szóló irányelv teljes körű átültetése és végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok választ kapjanak a műanyagokkal kapcsolatos, egyre növekvő aggodalmaikra.

A késedelmes átültetéssel kapcsolatos lezáratlan ügyek száma Belgium, Ciprus és Portugália esetében volt a legmagasabb, Olaszország, Dánia és Magyarország esetében pedig a legalacsonyabb. Az uniós jog nem megfelelő átültetését és/vagy helytelen alkalmazását illetően a tavalyi évben Spanyolország, Olaszország és Németország jegyezte a legtöbb folyamatban lévő ügyet, míg összességében a legkevesebbet Dánia könyvelhette el magának.

2017-ben a mobilitás és a közlekedés, a környezetvédelem, a pénzügyi stabilitás, a szolgáltatások valamint a tőkepiacok voltak azok a szakpolitikai területek, amelyeken a legtöbb kötelezettségszegési eljárás indult.

Az irányelvek késedelmes átültetésének visszaszorítása

Ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások valóban élvezhessék az uniós jogból származó előnyöket, elengedhetetlen, hogy a tagállamok az általuk vállalt határidőre átültessék az uniós irányelveket nemzeti jogrendjükbe.

2017-ben a késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési eljárások száma jelentősen, 34%-kal csökkent (a 2016-os ügyszám 847 volt, míg a 2017-es 558), így már a 2015-ös szinthez közelít (543). A Bizottság új kötelezettségszegési eljárást indított a tagállamok többségével szemben a műanyag zacskók használatáról szóló irányelv, a hulladékról szóló irányelvek és a járművek műszaki ellenőrzéséről szóló irányelv átültetésének elmulasztása miatt.

Az időben és helyesen történő átültetés megkönnyítése érdekében a Bizottság – mint korábban is – támogatást nyújtott a tagállamoknak: végrehajtási terveket, témaspecifikus honlapokat és iránymutatásokat bocsátott rendelkezésre, valamint lehetővé tette a bevált módszerek szakértői megbeszélések keretében történő megosztását. Például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 2018. május 25-i hatálybalépésére készülve a Bizottság már 2018 januárjában részletes iránymutatást tett közzé, hogy ily módon segítse a tagállamokat az új szabályok időben történő alkalmazásában.

A tavalyi évben a Bizottság végül öt tagállam esetében fordult az Európai Unió Bíróságához, és kérte pénzügyi szankció kiszabását: két ügyben Belgium, két ügyben Horvátország, valamint egy-egy ügyben Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország esetében.

Egységes piaci eredménytábla (2018)

Az egységes piaci eredménytábla pontos és részletes képet ad az EU egységes piacára vonatkozó jogszabályok végrehajtásának 2017-es helyzetéről az Európai Gazdasági Térségben (EGT). Értékeli, hogy az EU és az EGT tagállamai hogyan alkalmazzák e szabályokat, valamint feltárja azokat a területeket, ahol további erőfeszítésekre van szükség a tagállamok és a Bizottság részéről.

2017-es teljesítményük alapján a tagállamok 152 zöld, 135 sárga és 49 piros lapot kaptak. A lapok színe azt jelzi, hogy a tagállamok mely területeken teljesítettek kiválóan (zöld lap), átlagosan (sárga lap) vagy átlag alatti szinten (piros lap).

Az áttekintésből kiderül, hogy előrelépés történt a szakmai képesítések kölcsönös elismerése, az egységes piachoz kapcsolódó szabályok és az egységes piac megfelelő gyakorlati működését támogató eszközök (Európa Önökért, e-Certis és EURES) fejlesztése terén. Az eredménytábla előző évi kiadásához képest viszont több piros lapot kellett kiosztani az áruk és szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme, a közbeszerzési rendszerek igazságossága és a kötelezettségszegési eljárások száma kapcsán.

Összességében Finnország, Dánia és Szlovákia teljesített a legjobban, míg a legtöbb piros lapot Csehország, Írország és Görögország gyűjtötte be.

A Bizottság foglalkozik az állampolgárok panaszaival

A polgárok, a vállalkozások, a nem kormányzati és további érdekelt felek az Europa portálon (Segítség igénybevétele az uniós jogok érvényre juttatásához) keresztül elérhető online panaszbejelentő űrlap kitöltésével jelezhetik, ha úgy vélik, hogy sérült az uniós jog. A panaszok többsége 2017-ben a jogérvényesülést, a fogyasztói jogokat, a foglalkoztatási ügyeket, az uniós egységes piacot és a kkv-kkal kapcsolatos ügyeket érintette. A panaszbejelentő űrlap arra is lehetőséget biztosít, hogy a polgárok és a vállalkozások a SOLVIT segítségét vegyék igénybe a valamely másik uniós tagállam hatóságaival kapcsolatban felmerülő problémáik megoldásában.

Háttér

Az Európai Parlament kérésére a Bizottság 1984 óta minden évben jelentést készít az uniós jog alkalmazásának az előző év folyamán végrehajtott ellenőrzéséről, majd az Európai Parlament a Bizottság jelentéséről állásfoglalást fogad el.

A Bizottság prioritásként kezeli azokat a problémákat, amelyeknél a végrehajtási intézkedések kézzelfogható változást és hozzáadott értéket teremthetnek a polgárok és a vállalkozások számára. Az uniós intézmények közötti hatáskörmegosztás értelmében az Európai Bizottság tartozik általános felelősséggel a jogalkotási folyamatok elindításáért. A Tanács és az Európai Parlament feladata, hogy döntsön a Bizottság javaslatairól. A tagállamok pedig azért felelnek, hogy nemzeti jogrendjükbe beépítve, megfelelő időben és módon alkalmazzák és hajtsák végre az uniós jogszabályokat. A folyamat lezárása szintén a Bizottság feladata: miután javaslatai uniós jogszabályokként elfogadásra kerültek, nyomon követi, hogy a tagállamok helyesen alkalmazzák-e azokat, ellenkező esetben pedig fellépést kezdeményez. A Bizottságnak tehát határozottan és gyorsan kell eljárnia az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását akadályozó jogsértések esetén. Ennek szellemében a Bizottság nemrégiben kidolgozta a jogérvényesítés fokozottan stratégiai megközelítését a kötelezettségszegések kezelésére, összhangban azon kötelezettségvállalásával, miszerint a nagyobb dolgok tekintetében nagyobb, a kisebb dolgok tekintetében pedig kisebb szerepet kell vállalnia.

Az évente kiadott egységes piaci eredménytábla azt értékeli, hogy a tagállamok:

  • miként hajtják végre az uniós szabályokat;
  • hogy haladnak a nyitott és integrált piacok létrehozása (pl. a közbeszerzés, az áruk és szolgáltatások kereskedelme) terén;
  • hogyan kezelik a külföldi munkavállalókat érintő adminisztratív kérdéseket (pl. a szakképesítések kapcsán);
  • miként járulnak hozzá az uniós szintű irányítási eszközök (pl. az Európa Önökért portál, a Solvit hálózat és az EURES portál) működtetéséhez.

Az egységes piac ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az egységes piaci eredménytábla idei, évfordulós kiadása négy szakpolitikai terület, két, a piaci nyitottsághoz és integrációhoz kapcsolódó terület, valamint 13 irányítási eszköz szempontjából értékeli a tagállamok teljesítményét.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ