Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Vitatott fogvatartási körülmények a magyar börtönökben? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott egy európai elfogatóparancs ügyében

2018.08.14. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A kibocsátó tagállamban jellemző fogvatartási körülményeknek az európai elfogatóparancs végrehajtását megelőző esetleges vizsgálatát azokra a büntetésvégrehajtási intézetekre kell korlátozni, amelyekben az érintett személy fogva tartását konkrétan tervezik . Az érintett személy arra vonatkozó lehetősége, hogy a fogvatartási körülményeket a kibocsátó tagállamban vitassa, nem elég az embertelen bánásmód valós veszélye fennállásának a kizárásához - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-220/18. PPU. sz. ügyben hozott ítélet Generalstaatsanwaltschaft (Fogvatartási körülmények Magyarországon)

A magyar állampolgársággal rendelkező ML ellen Magyarországon büntetőeljárás indult testi sértés, rongálás, a csalás enyhébb alakzata és betöréses lopás miatt. A Nyíregyházi Járásbíróság, amely ML-t a távollétében egy év és nyolc hónap szabadságvesztés-büntetésre ítélte, az említett személy ellen európai elfogatóparancsot bocsátott ki e büntetésnek a Magyarországon történő végrehajtása céljából. ML 2017. november 23. óta kiadatási őrizetben van Németországban. 

A Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen (brémai regionális felsőbíróság, Németország, a továbbiakban: OLG Bremen) azonban a Magyarországon uralkodó fogvatartási körülményekre tekintettel kételyeket táplál azzal kapcsolatban, hogy ML átadható-e a magyar hatóságoknak. E bíróság ugyanis úgy véli, hogy olyan információkkal rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy Magyarországon a fogvatartási körülményeket érintően rendszerszintű vagy általánossá vált hiányosságok állnak fenn1, így ML e tagállamban az embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének lehet kitéve2. A Bíróság által az Aranyosi és Căldăraru egyesített ügyekben hozott ítéletre3 tekintettel az OLG Bremen így szükségesnek tartja, hogy kiegészítő információkat szerezzen be azon körülményeket illetően, amelyek között ML Magyarországon fogva tartható. E kontextusban a Bíróságtól további pontosításokat kér a megteendő lépésekkel kapcsolatban.

A Bíróság ítéletében először is hangsúlyozza, hogy nem intéztek hozzá kérdést arra vonatkozóan, hogy Magyarországon a fogvatartási körülményeket illetően fennállnak-e rendszerszintű vagy általánossá vált hiányosságok. Bár a Bíróság az OLG Bremennek azon előfeltevés alapján ad választ, hogy e hiányosságok fennállnak, ezen előfeltevés az OLG Bremen kizárólagos felelősségének körébe tartozik, és az OLG Bremen köteles arra, hogy kellően aktuális információk alapján ellenőrizze ezen előfeltevés helytállóságát.

A Bíróság ezt követően először is megállapítja, hogy még ha a kibocsátó tagállam – ahogyan Magyarország a 2017-es év kezdete óta4 – elő is ír olyan jogorvoslati lehetőséget, amely lehetővé teszi a fogvatartási körülményeknek az alapvető jogok tekintetében való felülvizsgálatát, a végrehajtó igazságügyi hatóságok  továbbra is kötelesek arra, hogy minden egyes érintett személy helyzetét egyedileg vizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy az adott személy átadását érintő döntésük eredményeképpen nem merül fel annak a valós veszélye, hogy e személy az említett körülmények miatt embertelen vagy megalázó bánásmódnak lesz kitéve.

Másodszor a Bíróság emlékeztet arra, hogy az európai elfogatóparancs által érintett személy átadásáról való döntés meghozatalára hivatott végrehajtó igazságügyi hatóságoknak konkrétan és pontosan értékelniük kell, hogy az adott ügy körülményei alapján fennáll-e a valós veszélye annak, hogy e személy a kibocsátó tagállamban embertelen vagy megalázó bánásmódnak lesz kitéve.

A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy e hatóságok kizárólag azon büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartási körülményeit kötelesek megvizsgálni, amelyekben a rendelkezésükre álló információk alapján az érintett személy fogva tartását konkrétan tervezik, ideértve az ideiglenes vagy átszállítás céljára szolgáló fogva tartást is. Az egyéb olyan büntetés-végrehajtási intézetekben jellemző fogvatartási körülményeknek az alapvető jogokkal való összeegyeztethetősége, amelyekben az említett személy a későbbiekben adott esetben fogva tartható, a kibocsátó tagállam bíróságainak kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Harmadszor a Bíróság megállapítja, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságnak az érintett személy tekintetében csupán azokat a konkrét és pontos fogvatartási körülményeket kell ellenőriznie, amelyek relevánsak annak eldöntése szempontjából, hogy e személy ki lesz-e téve az embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének. Így a vallásgyakorlás, a dohányzási lehetőségek, a ruhatisztítás módjai és a cellák ablakain a rács vagy a zsalu felszerelése főszabály szerint a fogvatartás olyan vonatkozásai, amelyek nem rendelkeznek nyilvánvaló relevanciával. 

Mindenesetre a végrehajtó igazságügyi hatóság, ha szükségesnek látja, hogy a kibocsátó igazságügyi hatóságtól a fogvatartási körülményeket érintően kiegészítő információk soron kívüli rendelkezésre bocsátását kérje, köteles ügyelni arra, hogy a kérdései a számuk és a terjedelmük folytán ne eredményezzék az európai elfogatóparancs rendszerének megbénulását, mely rendszer éppen az átadások megkönnyítését és meggyorsítását célozza a szabadságnak, a biztonságnak és a jog érvényesülésének a közös térségében. 

Negyedszer amennyiben a kibocsátó igazságügyi hatóság garantálja5, hogy az érintett személy a fogva tartásának a konkrét és pontos körülményei alapján nem lesz kitéve embertelen vagy megalázó bánásmódnak, bármely büntetés-végrehajtási intézetben is kerül elhelyezésre, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak azon kölcsönös bizalomra tekintettel, amelynek a tagállamok igazságügyi hatóságai között fenn kell állnia, és amelyen az európai elfogatóparancs rendszere alapszik, meg kell bíznia e garanciában, legalábbis olyan pontos információk hiányában, amelyek arra engednek következtetni, hogy az adott büntetés-végrehajtási intézetben fennálló fogvatartási körülmények ellentétesek az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmával.

Ha e garancia – ahogyan a jelen ügyben – nem igazságügyi hatóságtól származik, azt, hogy az milyen biztosítékot jelent, a végrehajtó igazságügyi hatóság rendelkezésére álló információk összességének átfogó értékelése alapján kell meghatározni.

A jelen ügyben a Bíróság megállapítja, hogy úgy tűnik, hogy ML-nek a magyar hatóságok részére való átadása összhangban áll az arra vonatkozó alapjogával, hogy ne legyen kitéve embertelen vagy megalázó bánásmódnak, amit azonban az OLG Bremennek kell ellenőriznie.

Magának az OLG Bremennek a véleménye szerint ugyanis azok az információk, amelyek a fogvatartási körülményeket illetően a rendelkezésére állnak a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézet tekintetében, amely vitathatatlanul azon intézet, amelyben ML-nek a vele szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés nagy részét le kell töltenie, kizárják annak a valós veszélyét, hogy e személy embertelen vagy megalázó bánásmódnak lesz kitéve. Ezenfelül azon budapesti büntetés-végrehajtási intézet tekintetében, amelyben ML a Szombathelyre való átszállítását megelőzően az első három hétben elhelyezésre kerül, az Igazságügyi Minisztérium által nyújtott garancia és a brémai ügyészség rendelkezésére álló információk arra engednek következtetni, hogy e büntetés-végrehajtási intézet esetében, amelyben a magyar hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancsok által érintett valamennyi személyt ideiglenesen elhelyezik az átszállítás során, a fogvatartási körülmények szintén nem ellentétesek ezen alapvető joggal.

_________________________________________________________________________________

1Az OLG Bremen e tekintetben többek között az Európai Emberi Jogi Bíróság 2016. március 10-i Varga és társai kontra Magyarország ítéletére hivatkozik.

2Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke értelmében.

3A Bíróság 2016. április 5-i Aranyosi és Căldăraru ítélete (C-404/15 és C-659/15 PPU), amelyet ugyanezen német bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmére válaszul hoztak meg.

4Magyarországon a fogvatartottak 2017. január 1-je óta bírósági jogorvoslati eljárás keretében vitathatják a fogvatartási körülményeik jogszerűségét az alapvető jogok tekintetében.

5Ezt a garanciát maga a kibocsátó igazságügyi hatóság nyújtja, vagy legalábbis szükség esetén azt jóváhagyja, miután támogatást kért a központi hatóságtól vagy a kibocsátó tagállam valamelyik központi hatóságától a keret-határozat 7. cikke értelmében.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
EURÓPAI UNIÓ JOGA
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA