A légi járat jelentős késése esetén nem az a légitársaság köteles az utasok részére fizetendő kártalanítás teljesítésére, amely az igénybe vett repülőgépet és legénységet bérbe adta, hanem az a légitársaság, amely a repülés végrehajtásáról döntött – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-532/17. sz. ügyben hozott ítélet Wolfgang With és társai kontra Thomson Airways Ltd

Wolfgang Wirth és más utasok a TUIFly légitársaságnál helyeket foglaltak a Hamburgból (Németország) Cancúnba (Mexikó) tartó légi járatra. E járat megvalósítása érdekében a TUIFly legénységgel együtt egy olyan repülőgépet vett igénybe, amelyet egy másik légitársaságtól, a Thomson Airwaystől bérelt („wet lease”). A foglalási visszaigazolás e tekintetben azt tüntette fel, hogy az említett foglalásokat a TUIFly állította ki, azonban a légi járat „üzemeltetője” a Thomson Airways volt.

A légi járat jelentős késése miatt W. Wirth és más utasok a véleményük szerint a légi utasok jogairól szóló rendelet1 alapján nekik járó kártalanítás teljesítését kérték a Thomson Airwaystől. A Thomson Airways azzal az indokkal tagadta meg e kártalanítás kifizetését, hogy nem ő volt az e rendelet értelmében vett üzemeltető légi fuvarozó.2 Mivel a TUIFly viselte a repülés végrehajtásáért való üzemeltetési felelősséget, a kártalanítási keresetet – a Thomson Airways szerint – kizárólag e légitársaság ellen kell megindítani.

E körülmények között a Landgericht Hamburg (hamburgi regionális bíróság, Németország) az „üzemeltető légi fuvarozó” fogalmának meghatározását kéri a Bíróságtól.

A Bíróság az ítéletében megállapítja, hogy azt a légitársaságot kell üzemeltető légi fuvarozónak tekinteni, amely meghatározott repülés végrehajtásáról dönt, beleértve az útvonal meghatározását, és ezáltal az érdeklődök számára légi fuvarozásra vonatkozó ajánlattételt. Egy ilyen döntés meghozatala ugyanis azt jelenti, hogy e légitársaság viseli a légi járat üzemeltetési felelősségét, ideértve többek között annak esetleges törlését vagy az érkezéskor való jelentős késését.

Következésképpen az olyan légitársaság, amely – mint ezen ügyben a Thomson Airways – másik légitársaságnak legénységgel együtt repülőgépet ad bérbe („wet lease”), azonban a légi járat tekintetében nem viseli az üzemeltetési felelősséget, nem minősülhet a rendelet értelmében vett üzemeltető légi fuvarozónak. E tekintetben nem releváns, hogy az utasoknak kiállított járatfoglalási visszaigazoláson az szerepel, hogy e járatot ezen első légi légitársaság üzemelteti.

_________________________________________________________________________________

1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).

2E rendelet értelmében e rendelet az „üzemeltető légi fuvarozóra” alkalmazandó.