Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Hiányoznak a jogszabályon alapuló szerződésátruházás részletszabályai - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2018.11.23. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A jogalkotó a jogszabályon alapuló szerződésátruházások esetében nem szabályozta az új Polgári Törvénykönyv jogintézményeként megjelenő szerződésátruházás részletes szabályait, ezzel mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő - áll az Alkotmánybíróság határozatában (II/330/2016.). A Testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március hó 31. napjáig tegyen eleget.

Az ügy tárgya: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXX. törvény elleni utólagos normakontroll (mezőgazdasági földek, haszonbérleti szerződés).

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 22/C. alcímébe foglalt 53/C. §-ában nem határozta meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében szereplő jogállamiság alkotmányos alapértékéből fakadó jogbiztonság követelményének megfelelően a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás részletszabályait. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti szabályozással való összhang megteremtése érdekében jogalkotói feladatának 2019. március hó 31. napjáig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság emellett elutasította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 22/C. alcímébe foglalt 53/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt és bírói kezdeményezést.

Ötvenhat országgyűlési képviselő fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint a jogalkotó a földhaszonbérleti szerződések esetében az azonnali szerződésmódosítás lehetőségének törvényi biztosításával anélkül avatkozik be a már fennálló szerződéses kapcsolatokba, hogy a beavatkozás alkotmányos feltételeinek fennálltát igazolná.

A Kúria szintén indítvánnyal élt a testülethez előtte folyamatban lévő eljárások kapcsán. A Kúriához felterjesztett ügyekben a felperes mint haszonbérlő a haszonbérleti díj megállapítása iránt indított keresetet az alperes mint haszonbérbeadóval szemben. A Kúria szerint a támadott jogszabály által kimondott jogkövetkezmény egyértelmű: a szerződésben maradó fél és az új jogalany közötti szerződés új szerződésnek minősül. Ez a szabály azzal a következménnyel jár, hogy a szerződésre a „nováció” pillanatában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az eredeti szerződés korábban jött létre. Az alanyváltozás oda vezet, hogy a változatlan formában fennálló kötelmekre a korábbi, a módosult kötelmekre az új szabályokat kell alkalmazni. A Polgári Törvénykönyv - a bírói gyakorlatra figyelemmel kialakított - következetes szabályait rontja le a támadott rendelkezése, amikor a jogszabályon alapuló alanyváltozásra a Polgári Törvénykönyv szabályaitól eltérő jogkövetkezményt ír elő (nováció). Az Alkotmánybíróság az ügyeket egyesítette.

A testület hangsúlyozta: a jogalkotó – akárcsak a bíróság – akkor jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállott valamely körülmény folytán a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán. A jogszabályi beavatkozásnak pedig további feltétele, hogy a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse. A törvényhozó feladata meghatározni és egyúttal felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény. Azt pedig, hogy a beavatkozás feltételei alkotmányosan fennállnak-e, köteles bizonyítani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a tartós szerződéses kapcsolatok jogszabály útján történő módosításának feltételeit a jogalkotó, az igazságügyi miniszter, illetve törvényjavaslat előterjesztője igazolta, és annak indokait az Alkotmánybíróság jelen esetben megalapozottnak találta.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy támadott rendelkezések, valamint ehhez kapcsolódóan a díjmódosítás kezdeményezéséhez szükséges időtartam számítására vonatkozó szabályok nem sértik a szerződési szabadság alkotmányos követelményét, ezáltal nem ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság azonban észlelte, hogy a szabályozás alaptörvény-ellenessége abból fakad, hogy a jogalkotó a jogszabályon alapuló szerződésátruházások esetében nem szabályozta az új Polgári Törvénykönyv jogintézményeként megjelenő szerződésátruházás részletes szabályait. A szabályozás kialakítása során figyelemmel kell lennie a jogalkotónak a szerződésmódosítástól való elhatárolás kérdésére, valamint a nováció mint jogi konstrukció jogi természetének a maghatározására. Ezért megállapította, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé. Ilyen módon biztosíthatóvá válik, hogy a szerződésátruházás szabályozása megfeleljen a jogállami jogbiztonság követelményének.

A határozathoz különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
ÚJ PTK