Amikor megajándékozunk valakit, tulajdonképpen szerződést kötünk vele, amit bizonyos körülmények között akár “fel is mondhatunk”, azaz visszakövetelhetjük az ajándékot, vagy annak ellenértékét – hívja fel a figyelmet Szrogh Csaba, a Miskolci Törvényszék bírája. De mikor, mit és hogyan követelhetünk? – A szakértő válaszol

Kevés olyan élethelyzet van, amire nem vonatkozik valamilyen jogszabály. Gondolom, az ajándékozás sem kivétel? 

Valóban nem. A Polgári törvénykönyv kötelmijogi része az egyes szerződésekről szóló fejezetében foglalkozik az ajándékozással, mint a tulajdonjog ingyenes átruházásával.  

Ha az ajándékozás egyfajta szerződéskötés, akkor nem kéne írásba foglalni, hogy “ezt és ezt ezért meg azért adom neked”?  

Az ajándékozásnál alapvetően nincs formakényszer. Csak az ingatlanok elajándékozását kötelező írásos formában rögzíteni. Amúgy minden más esetben a szerződés pusztán az átadással létrejön. Ami a kérdés második felét illeti, fontos kihangsúlyozni, hogy a bíróság nem az elnevezése, hanem a tartalma alapján minősít egy-egy jogviszonyt. Ha valamilyen követelést támasztunk a “megajándékozottal” szemben, akkor az valójában nem ajándékozás.  

Az emberi kapcsolatok törékenyek. Előfordul, hogy két ember között megromlik a viszony. Ilyen esetben vissza lehet követelni egy korábbi ajándékot? 

Önmagában olyan, hogy meggondoltam magam, nincs. A római jog egyik alapelve, a pacta sunt servanda (a.m.: a szerződéseket teljesíteni kell) az ajándékozásra is vonatkozik. Ha valaki átadta az ajándékát valakinek, csupán akkor követelheti vissza, ha a) arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van; vagy b) a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el; illetve c) ha meghiúsult az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés. 

Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha például a lányom kérőjének adok egy órát, ami apáról fiúra szállt a családon belül, de az esküvő valamiért meghiúsul, akkor azt visszakérhetem, és ő köteles visszaadni? 

Igen, mert én már a vejemként tekintettem rá és nincs fiam, akinek odaadhatnám, ezért kapta ő… Ez egy jó példa. Ami viszont az ajándék visszakövetelését megnehezítheti, az a feltevés bizonyítása, hiszen egy óra tipikusan nem az az ajándék, aminek az átadását írásban szokták rögzíteni a felek.

És az is előfordulhat, hogy az óra már meg sincs, amikor visszakövetelnénk, mondjuk mert eladták. 

Igen ám, de nem csak az ajándékot, hanem az ajándék helyébe lépett értéket is követelhetjük. Ha az órát 1 millió forintért eladta, és ezt bizonyítani tudjuk, akkor az 1 millió forint átadását lehet kérni. 

A bizonyítás nehézségeire visszatérve, mit tanácsol? Hogyan lehetne megelőzni a parttalan tárgyalótermi vitákat? 

Ezrével köttetnek naponta az ajándékozási szerződések, és bár a túlnyomó többségük probléma mentes, a bíróságok elé csak 1-2 százalékuk kerül, de az ördög nem alszik. Írásbeliség nélkül a bizonyítás tényleg nagyon nehézzé válhat, ezért célszerű az értékesebb ajándékokat írásos szerződésbe foglalni.