Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre 2020. január 1-jével - A jelenlegi közigazgatási bírókat kérésre átveszik az új bíróságokra

2018.12.12. Jogi Fórum / MTI

A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el szerdán a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék - a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására - Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra - ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A közigazgatási bírók jogállását az alaptörvényen túl a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek.

Ahogy a miniszter korábban ismertette, a jogszabály megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra.

A bírói testületek két szinten jönnek létre: az egyes közigazgatási bíróságok mellett összbírói értekezlet és közigazgatási bírói tanács, országos szinten Országos Közigazgatási Bírói Tanács létesül. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben - például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.

A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket.

A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bíróságok felálltában átmeneti évet jelent a 2019-es. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét - a köztársasági elnök május végéig tehet javaslatot a személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie - és jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A bírósági vezetői pályázatokat azután bírálják el, hogy felálltak a bírósági testületek.

A betöltetlen álláshelyek felére 2019. július 15-ig kell pályázatot kiírni, a másik felére legkorábban 2020-ban.

Az igazságügyi miniszter a törvény parlamenti vitájában elmondta: az megfelel az európai normáknak és kiállja a Velencei Bizottság kritikáját. Kijelentette, a közigazgatási bírósági rendszer felállításával a rendszerváltás adósságát rendezik.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KÖZIGAZGATÁSI PEREK
KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS