Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Karácsonyi üzenetküldés és a GDPR - Mit tegyen, aki jogszerűen szeretne karácsonyi üzeneteket küldeni?

2018.12.14. Jogi Fórum / Baker & McKenzie

A karácsonyi üdvözlőlapok és jókívánságok küldése a hazai adatvédelmi megfelelés komoly erőpróbája: a jogszabályok útvesztőjében elveszhet, ezért nehéz dolga van annak, aki jogszerűen szeretne karácsonyi üzeneteket küldeni. Az uniós jog nem tiltja, viszont az üzenetküldéseket szabályozó magyar jogot jogalkotónk a mai napig sem igazította hozzá az európai joghoz.

Bár az Európai Unió adatvédelmi rendelete magasabb adatvédelmi bírságokat és részletes adatvédelmi szabályozást vezetett be, a magyar jog szempontjából év végére elsősorban arra lehetett volna számítani, hogy komolyabb áttörés érhető el, azaz tisztázódnak az üzenetküldés feltételei és legalább idén már problémamentesen küldhetőek ki a karácsonyi üdvözlőlapok legalább az ügyfelek részére. Mégis, milyen útmutatót lehet adni annak, aki jogszerűen szeretne ilyen üzeneteket küldeni?

Karácsonyi üzenetküldés magánszemélyként

Ha valaki magánszemélyként (azaz nem gazdasági tevékenység keretében küld karácsonyi üdvözlőlapot) az nem tartozik az adatvédelmi jog és a reklámjog hatálya alá. Az adatvédelmi rendelet ugyanis nem alkalmazandó, ha az adatkezelést egy természetes személy kizárólag személyes vagy otthoni tevékenysége keretében végzi. Ez a kommunikációs csatornától függetlenül mind a postai, mind pedig az elektronikus csatornán megküldött üdvözletekre vonatkozik, ha annak egy magánszemély a küldője.

Karácsonyi üzenetküldés vállalkozásként

Az adatvédelem kérdése akkor jelentkezik, ha az üdvözlőlap küldése nem kizárólag személyes célból történik, vagy ha nem magánszemély a küldő fél, hanem egyéni vállalkozó, cég vagy jogi személy az üzenet küldője. Tipikusan ebbe a körbe tartoznak a céges üdvözlőlapok és jókívánságok, illetve a non-profit szervezetek karácsonyi jókívánságai.

A céges üdvözlőlapok esetében meg kell vizsgálni, hogy az üdvözlőlap reklámnak minősül-e. Reklám ugyanis természetes címzettnek közvetlen megkeresése módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz csak akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. A reklám fogalmát az irányadó hatósági és bírósági gyakorlat tágan értelmezi, és ahhoz, hogy egy üzenet, tájékoztatás reklámnak minősüljön elegendő az, ha a vállalkozás neve, logója vagy terméke megjelenik a karácsonyi üzenetben. Ha az üzenet valamely brand elemet tartalmaz, mert egy cég fejezi ki a jókívánságait, az ilyen üzenetküldés a közvetlen üzletszerzésnek, direkt marketingnek minősül. Ha a karácsonyi üzenet „reklám”, akkor postai úton és az elektronikus úton megküldött jókívánságokhoz - bizonyos szűk körű kivétellel - egyaránt előzetes hozzájárulás szükséges a jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint. A reklámtörvény szerinti hozzájárulási követelmény független attól, hogy a karácsonyi üzenet üzleti ügyfélnek (B2B) vagy fogyasztónak (B2C) kerül megküldésre.

Az további értelmezés kérdése, hogy a reklámtörvényben megfogalmazott kifejezett hozzájárulás vajon adatvédelmi természetű, vagy attól független, például szabályozási (fogyasztóvédelmi) követelmény. Előbbivel kapcsolatban érdekes álláspontot közölt a holland adatvédelmi hatóság, kimondva, hogy a más jogszabályban körülírt hozzájárulás fogalma független a GDPR-ban használt hozzájárulástól és emiatt természetében is eltér attól. A magyar hatóság álláspontja ettől eltér. A reklámtörvény szerinti hozzájárulás egyértelműen a reklám üzenetnek minősülő kommunikáció fogadására irányul. Tehát ha egy természetes személy, valamint a jogi személy ügyfelek kapcsolattartóinak az adatait – ha kapcsolat áll fenn vele – a megfelelő szerződéses jogalap vagy jogos érdek alapján kezelhető az adatkezelő részéről (fontos, hogy utóbbi esetben is tiltakozási jogot kell biztosítani az érintettnek), ugyanakkor kifejezett hozzájárulás hiányában, reklámozási célból a kapcsolat nem vehető fel velük.

Postai üzenet küldése

A reklámtörvény kizárólag egy szűk kivételt ismer el a hozzájárulás követelménye alól. Mégpedig azt, ha az üzenetet postai úton küldik és az ún. „címzett reklámküldemény”-nek minősül, azaz egyszerre legalább 500 címzett részére feladott, a címzett neve, címe, és az üzenet jellegét nem módosító adat kivételével azonos tartalmú az üzenet, továbbá a címzetti adatok forrása megfelel a direkt marketing törvény feltételeinek (így különösen, ha ügyfél vagy támogató a címzett). Kisvállalkozások várhatóan nem tudnak ezzel a kivétellel élni.

Ha a karácsonyi postai üzenet nem tartalmaz reklámot, nem tartalmaz cégnevet és egyéb brand elemet sem, akkor egy ilyen postai üzenet „jogos érdek” alapján lehet küldhető, azaz ebben a kivételes esetben nem szükséges az érintett hozzájárulása ahhoz. Ekkor is azonban fel kell hívni a címzett figyelmét az ilyen üzenettel szembeni tiltakozás lehetőségére, melyre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

Elektronikus üzenet küldése

Elektronikus levelek esetében más a helyzet, mivel az elektronikus kereskedelemről szóló törvény szerint a társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatásokat is a reklámszabályok hatálya alá rendeli. Ez azt jelenti, hogy az ilyen üzenetek esetében minden esetben kifejezett hozzájárulás szükséges, akkor is ha nem minősül reklámnak a karácsonyi üzenet, vagy ha non profit szervezet küldi ki meg az üzenetet elektronikus (SMS, e-mail, Whatsapp etc) úton.

A reklámozással kapcsolatos elektronikus levelezéssel kapcsolatos kommunikációk hozzájáruláshoz kötöttsége arra is kiterjed, ha valaki létező ügyfeleinek küld ilyen üzenetet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy saját létező ügyfeleknek sem küldhető céges (reklám)üzenet, ha erre nézve nincs meg az ügyfél hozzájárulása. Az ilyen üzenetek „szerződéses kommunikációnak” sem tekinthetőek, azaz nem lehet arra hivatkozni, hogy az üzenetküldés valamely szerződés teljesítéséhez szükséges lenne.

Üzenetküldés külföldről

A külföldről történő elektronikus üzenetküldéssel sem lehet megkerülni a szigorú magyar szabályokat, csak emiatt nem érdemes offshore vállalkozást alapítani. Az európai elektronikus kereskedelemről szóló irányelv melléklete ugyanis a kéretlen kereskedelmi kommunikációkat kiveszi az ún. származási ország elve alól, azaz hiába szeretne valaki más európai ország (pl. az Egyesület Királyság) kedvezőbb szabályai alapján üzeneteket küldeni magyarországi címzetteknek. A magyar jogszabályok szigora tehát külföldről is fennáll.

A magyar jog szerint nem, a GDPR szerint igen

A fentiek a hatályos magyar szabályok, melyek rugalmatlansága a hatályos európai jog, így az általános adatvédelmi rendelet fényében szembetűnőek. Alaposan feltehető ugyanis, hogy a jelenleg hatályos magyar jog nem felel meg maradéktalanul az európai jog követelményeinek, ami a karácsonyi üzenetküldések jogszerűségét is alapvetően befolyásolja. Ennek indoka, hogy a magyar jog adatvédelmi rendelettel való harmonizációja a mai napig sem történt meg maradéktalanul, az a mai napig várat magára.

Az adatvédelmi rendelet szerint ugyanis a személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén „jogos érdeken” alapulónak tekinthető. Ez a szabály elsősorban a postai kommunikációkra vonatkozik, hiszen a postai (reklám)kommunikációkat (az elektronikus üzenetküldéssel ellentétben) nem szabályozza az európai jog. Kérdéses ezért, hogy a postai kommunikációkat milyen (jog)alapon köti kötelezően és főszabály szerint hozzájáruláshoz a magyar jog, ha az adatvédelmi rendelet szerint erre nincs szabályozási felhatalmazása a magyar jogalkotónak. A tagállami jogalkotó ugyanis csak az adatkezelésre vonatkozó szabályok „alkalmazásának kiigazítása” érdekében szabályozhatja ezt a területet. Azonban a postai üzletszerzés kifejezett hozzájáruláshoz kötése meghaladja azt a szabályozási felhatalmazást, melyet az adatvédelmi rendelet a magyar jogalkotónak biztosít. A magyar jog lehetséges uniós jogba ütközését jelzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) „Az egyes törvényeknek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról szóló kormány-előterjesztés” véleményezéséről szóló állásfoglalása, melyben a NAIH a jelenleg hatályos szabályozás deregulációját javasolja, mivel szintén problémásnak látja ezen magyar szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.

Elektronikus direkt marketing esetében más a helyzet, mivel azt az európai jog is címzetti hozzájáruláshoz köti, egy olyan kivétellel, melyet a magyar jogalkotó a korábban uralkodó „hozzájárulás fetisizmus” indokából nem ültetett át a hazai jogba. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv értelmében ugyanis létező ügyfeleknek saját hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos közvetlen üzletszerzési célra – az ügyfél tiltakozásáig – jogszerűen küldhetőek elektronikus reklámüzenetek. Ebben a körben tehát szintén felmerül a magyar jog európai joggal való összeegyeztethetőségének problematikája, tehát konkrétan az, hogy létező és ügyfélkapcsolatban álló személyek részére a jogos érdek figyelembe vételével miért nem küldhető magyar jog alapján (karácsonyi) üzenet. Feltétel azonban ilyenkor, hogy az üzenetküldésre saját hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan kell sorra kerülnie, azaz a karácsonyi üzenetnek ilyen jellegű tartalommal szükséges rendelkeznie, hogy megfeleljen az európai jogi követelményeknek.

Összefoglalva a fentieket, az adatvédelmi rendelet tehát nem tiltja, hanem lehetővé teszi

  • a magánszemélyként való (privát) karácsonyi üzenetküldést,
  • a céges postai üzenetküldést, továbbá
  • az elektronikus üzenetküldést létező ügyfeleknek, ha arra saját hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan kerül sor.

A magyar (reklám)jog ezzel szemben tiltja és kifejezett hozzájáruláshoz köti jelenleg

  • a céges postai üzenetküldést és
  • az elektronikus üzenetküldést, mégpedig akkor is, ha az ügyfeleknek történik, vagy ha az üzenet nem minősíthető reklámnak, mert nem tartalmaz cégnevet sem vagy non-profit szervezet küldi ki.

A magyar jog és az európai jog közötti különbség tehát szembetűnő. A GDPR szabályai pedig kedvezőbbek, mint amit a magyar jog kínál. Az ideális és európai jognak megfelelő helyzet tehát az lenne, ha a céges postai karácsonyi üzenetküldéshez és a létező ügyfeleknek küldött üzeneteket nem kötné kifejezett hozzájáruláshoz a magyar jog, hanem arra hozzájárulás nélkül, jogos érdek alapján jogszerűen sor kerülhetne.

A fentiek tekintetében a magyar jog és az európai jog összhangja problémásnak tűnik, amely elsősorban annak tudható be, hogy a magyar jogalkotás késedelembe esett az adatvédelmi rendelet hazai végrehajtását szolgáló jogszabályok elfogadásával és a deregulációval. A NAIH a 2018. május 25. napján közzétett tájékoztató közleményében azt jelezte erre az esetre, hogy a NAIH az adatvédelmi rendelet által eltérést nem engedő módon szabályozott tárgykörökben az európai uniós rendeletet és nem a magyar jogot tekinti alkalmazandónak. Az adatvédelmi hatóság egyelőre nem adott ki állásfoglalást arról, hogy az uniós jog elsőbbsége alapján az európai jogi követelményeket kellene ezen a területen figyelembe venni. A karácsonyi üzenetküldés lehetősége ezért a magyar vállalkozások részére idén karácsonykor is csak szürke terület marad.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
NAIH