Fel kell függeszteni a lengyel legfelsőbb bírósági törvény végrehajtását - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2018.12.18. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Lengyelország köteles azonnal felfüggeszteni a legfelsőbb bíróság bírái nyugdíjkorhatárának leszállítására vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását. A Bizottság által előadott ténybeli és jogi alapok igazolják az ideiglenes intézkedések elrendelését - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Bíróság C-619/18. R. sz. ügyben hozott végzése Bizottság kontra Lengyelország

2018. április 3-án lépett hatályba a legfelsőbb bíróságról szóló új lengyel törvény (a továbbiakban: legfelsőbb bíróságról szóló törvény). E törvény értelmében a legfelsőbb bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát 65 évre szállították le. Az új nyugdíjkorhatár a törvény hatálybalépésétől alkalmazandó, ideértve e bíróság azon bíráit is, akiket ezen időpontot megelőzően neveztek ki. Lehetőség van a legfelsőbb bíróság bírái által teljesített aktív bírói szolgálat 65. életéven túli meghosszabbítására, ehhez azonban be kell nyújtani egy olyan nyilatkozatot, amely kifejezésre juttatja a bírák azon szándékát, hogy továbbra is el kívánják látni a feladataikat, továbbá igazolást arról, hogy egészségi állapotuk lehetővé teszi az ítélkezést, a meghosszabbítást pedig a Lengyel Köztársaság elnökének engedélyeznie kell. Ezen engedély megadása során a Lengyel Köztársaság elnökét nem köti semmilyen szempont, a határozata ellen pedig nincs helye semmilyen bírósági felülvizsgálatnak.

Így a törvény szerint a legfelsőbb bíróságon szolgálatot teljesítő azon bírák, akik e törvény hatálybalépése előtt vagy legkésőbb 2018. július 3-án betöltötték a 65. életévüket, kötelesek voltak 2018. július 4-én nyugdíjba vonulni, kivéve ha legkésőbb 2018. május 3-án benyújtották e nyilatkozatot és ezen igazolást, valamint ha a Lengyel Köztársaság elnöke engedélyezi számukra aktív bírói szolgálatuk meghosszabbítását a legfelsőbb bíróságon.1

A Bizottság 2018. október 2-án kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt.2 A Bizottság úgy véli, hogy egyrészt a nyugdíjkorhatár leszállításával és ennek a legfelsőbb bíróság 2018. április 3-a előtt kinevezett bíráira történő alkalmazásával, másrészt pedig a Lengyel Köztársaság elnöke számára a legfelsőbb bíróság tagjai aktív bírói szolgálatának meghosszabbítása tekintetében diszkrecionális jogkör biztosításával Lengyelország megsértette az uniós jogot.3

A Bíróság ítéletére várva a Bizottság azt kérte, hogy a Bíróság ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kötelezze Lengyelországot4 a következő ideiglenes intézkedések megtételére: 1) függessze fel a legfelsőbb bíróság bírái nyugdíjkorhatárának leszállítására vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását; 2) tegyen meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a legfelsőbb bíróságnak a vitatott rendelkezésekkel érintett bírái ugyanazon álláshelyen folytathassák tevékenységüket, változatlan jogállással, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény hatálybalépése előtti jogosultságok és alkalmazási feltételek fenntartása mellett; 3) tartózkodjon a legfelsőbb bíróság e rendelkezésekkel érintett bírái helyére más bíráknak a legfelsőbb bíróságra történő kinevezésére irányuló bármely intézkedés megtételétől, valamint a legfelsőbb bíróság új első elnökének kinevezésére vagy a legfelsőbb bíróság vezetéséért felelős személynek az új első elnök kinevezéséig az első elnök helyére történő kijelölésére irányuló bármely intézkedés megtételétől; 4) legkésőbb a Bíróság végzésének közlésétől számított egy hónapon belül, majd minden hónapban tájékoztassa a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az e végzésnek való teljes megfelelés érdekében tett.

A 2018. október 19-i végzésben a Bíróság elnökhelyettese ideiglenesen, az ideiglenes intézkedés iránti eljárást befejező végzés meghozataláig helyt adott mindezen kérelmeknek.

A Bíróság az általa ma meghozott végzésben emlékeztet arra, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelheti el az ideiglenes intézkedéseket, ha 1) azok szükségességét a ténybeli és jogi alapok első látásra valószínűsítik (fumus boni iuris), és 2) azok olyan értelemben sürgősek, hogy azokat az Uniónak a Bizottság által képviselt érdekeiben bekövetkező súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához kell elrendelni annak érdekében, hogy hatásukat már az érdemi határozat előtt kifejtsék. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a fennálló érdekeket is mérlegeli.

Először is, a fumus boni iurisra vonatkozó feltételt illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy e feltétel akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedések elrendelését kérő fél által az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok közül legalább az egyik első látásra nem tűnik teljesen megalapozatlannak. A jelen esetben a Bizottság által előadott érvek első látásra nem tűnnek teljesen megalapozatlannak, vagyis nem zárható ki, hogy a vitatott nemzeti rendelkezések sértik a bírák elmozdíthatatlanságának elvét és a bírói függetlenséget, következésképpen pedig Lengyelország azon kötelezettségét, hogy az uniós jog hatálya alá tartozó területeken hatékony bírói jogvédelmet biztosítson.

Másodszor, a sürgősségre vonatkozó feltételt illetően a Bíróság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a jövőbeli végleges határozat teljes érvényesülésének biztosítása annak elkerülése érdekében, hogy a Bíróság által nyújtott jogvédelemben hézag keletkezhessen. E cél elérése érdekében a sürgősséget annak alapján kell megítélni, hogy az ideiglenes döntés meghozatala szükséges-e azért, hogy elkerülhető legyen, hogy az ideiglenes védelmet kérő félnek súlyos és helyrehozhatatlan kára keletkezzen. A jelen esetben a Bizottság azt állítja, hogy a vitatott nemzeti rendelkezéseknek a kötelezettségszegés megállapítása iránt indított kereset tárgyában a Bíróság által hozott ítélet (a továbbiakban: érdemi ítélet) kihirdetéséig történő alkalmazása alkalmas arra, hogy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozzon az európai uniós jogrend tekintetében. A nemzeti bíróságok függetlensége ugyanis elengedhetetlen az előzetes döntéshozatali eljárások mechanizmusának működéséhez. E függetlenség a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén az Unió által elfogadott azon intézkedések keretében is alapvető jelentőségű, amelyek a tagállamok közötti, az egymás igazságszolgáltatási rendszere iránti kölcsönös bizalmon alapulnak. Következésképpen az, hogy a vitatott nemzeti rendelkezések alkalmazása folytán előfordulhat, hogy a legfelsőbb bíróság függetlensége nem lesz biztosítva az érdemi ítélet kihirdetéséig, alkalmas arra, hogy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozzon az uniós jogrend, ennek következtében pedig a jogalanyok uniós jogból eredő jogai, valamint az EUSZ 2. cikkben5 meghatározott, az Unió alapját képező értékek, így különösen a jogállamiság tekintetében. Másfelől, a legfelsőbb bíróság határozatainak az alsóbb fokú nemzeti bíróságokkal szembeni kötelező ereje folytán az, hogy a vitatott nemzeti rendelkezések alkalmazása esetén előfordulhat, hogy e bíróság függetlensége nem lesz biztosítva az érdemi ítélet kihirdetéséig, alááshatja a tagállamok és a bíróságaik által a lengyel igazságszolgáltatási rendszerbe, következésképpen pedig a jogállamiság e tagállam általi tiszteletben tartásába vetett bizalmat. Az ugyanis, hogy a vitatott nemzeti rendelkezések alkalmazása folytán előfordulhat, hogy a legfelsőbb bíróság függetlensége nem lesz biztosítva az érdemi ítélet kihirdetéséig, azt eredményezheti, hogy a tagállamok megtagadják a lengyel bíróságok által hozott határozatok elismerését és végrehajtását, ami súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat az uniós jog tekintetében. Ezért a Bíróság megítélése szerint a Bizottság bizonyította, hogy az általa kért ideiglenes intézkedések elrendelésének megtagadása esetén a vitatott nemzeti rendelkezéseknek az érdemi ítélet meghozataláig való alkalmazása súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat az uniós jogrend tekintetében. Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy a Bizottság által kért ideiglenes intézkedések sürgőssége bizonyított.

Harmadszor, a Bíróság megvizsgálja, hogy az érdekek mérlegelése az ideiglenes intézkedések elrendelése mellett szól-e. Megállapítja, hogy az Uniónak a jogrendje megfelelő működéséhez fűződő általános érdekének súlyos és helyrehozhatatlan sérelme forogna kockán az érdemi ítéletre várva, ha nem rendelnék el a Bizottság által kért ideiglenes intézkedéseket, míg az alapkeresetnek helyt adnának. Ezzel szemben Lengyelországnak a legfelsőbb bíróság megfelelő működéséhez fűződő érdeke nem sérülhet ilyen módon a Bizottság által kért ideiglenes intézkedések elrendelése esetén, ha a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet elutasítanák, mivel ezen elrendelés csupán azzal a hatással járna, hogy korlátozott ideig fenntartaná a legfelsőbb bíróságról szóló törvény elfogadása előtti jogi szabályozás alkalmazását. E feltételek mellett a Bíróság megállapítja, hogy a fennálló érdekek mérlege a Bizottság által kért ideiglenes intézkedések elrendelése felé billen.

Következésképpen a Bíróság helyt ad a Bizottság ideiglenes intézkedések iránti kérelmének.

_________________________________________________________________________________

1A legfelsőbb bíróság azon bíráit, akik 2018. július 4. és 2019. április 3. között töltik be a 65. életévüket, 2019. április 3-án nyugdíjazzák, kivéve, ha 2019. április 3. előtt benyújtják a szükséges nyilatkozatot és igazolást, valamint ha a Lengyel Köztársaság elnöke engedélyezi számukra aktív bírói státuszuk meghosszabbítását a legfelsőbb bíróságon. A legfelsőbb bíróságra 2018. április 3. előtt kinevezett azon bírák esetén, akik 2019. április 3. után töltik be a 65. életévüket, az aktív bírói státusznak a 65. életéven túli meghosszabbítása az általános előírások hatálya alá tartozik, vagyis nyilatkozat és igazolás benyújtására, valamint a Lengyel Köztársaság elnökének engedélyére van szükség.

2A C-619/18. sz. ügy.

3Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét.

4Amelyet Magyarország támogat.

5E rendelkezés kimondja többek között, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
BÍRÁK NYUGDÍJAZÁSA
LENGYELORSZÁG