A bíróság köteles a kereset minden elemének érdemi vizsgálatára - Alaptörvényt sért a Kúria döntése - Alkotmánybírósági határozat

2018.12.20. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: a bírósághoz fordulás jogából, mint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egyik részjogosítványából többek között az következik, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria csak akkor változtathatja meg a jogerős ítéletet és utasíthatja el a keresetet, ha az eshetőleges kereseti kérelmek valamennyi elemét legalább egy bírói fórum az eljárásban már érdemben elbírálta.

A konkrét ügy az Alkotmánybíróságon alkotmányjogi panasz alapján indult. Az indítványozó altatásos orrsövény műtéten esett át, majd az ébresztést követően afázia (beszédzavar) és jobb oldali végtagbénulásos tünetek alakultak ki nála. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet agyállományi vérzés, magas vérnyomás betegség, féloldali bénulás, valamint elhízás miatt 80 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg és II. csoportú rokkantsági osztályba sorolta az indítványozót. Az indítványozó a műtétet végző egészségügyi intézménnyel szemben keresetet nyújtott be, amelyben az egészségügyi intézmény kártérítésre kötelezését kérte azon az alapon, hogy a klinika nem tanúsította az elvárható gondosságot. Arra az esetre, amennyiben a bíróság szerint az alperes klinika kellő gondossággal járt volna el, az indítványozó másodlagos kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy sérült a megfelelő tájékoztatáshoz való joga. A Fővárosi Törvényszék az elsődleges kereseti kérelem alapján megállapította a klinika kártérítési felelősségét, majd a Fővárosi Ítélőtábla ezt helybenhagyta, ekként a másodlagos kereseti kérelemről egyik fórumnak sem kellett határoznia. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét állította. Álláspontja szerint a Kúria úgy utasította el a keresetét, hogy a másodlagos kereseti kérelmét érdemben nem vizsgálták meg. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte: a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező bírósághoz fordulás joga nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki megindíthatja a bírósági eljárást, hanem azt is, hogy a jogvitát a bíróság érdemben bírálja el. A kereseti kérelem kimerítésének kötelezettsége pedig azt a követelményt támasztja a bírói döntéssel szemben, hogy a bíróságok az érdemi vizsgálat eredményeként az ítélet rendelkező részében rendelkezzenek a kereset, illetőleg a viszontkereset valamennyi eleméről. A Kúria az indítványozó keresetét úgy utasította el jogerősen, hogy kereseti kérelmének egyik elemét egyetlen bírói fórum sem bírálta el érdemben. A Kúria ítéletében az eljárás időpontjában hatályos régi Pp. szabályainak megfelelően rögzítette, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében nincs lehetősége az eshetőlegesen megfogalmazott másodlagos kereseti kérelem érdemi vizsgálatára.  Arra azonban a Kúriának kétséget kizáróan lehetősége lett volna, hogy olyan tartalmú felülvizsgálati ítéletet hozzon, amely lehetővé teszi a másodlagos kereseti kérelem alsóbb fokú bíróságok általi érdemi megvizsgálását. A bírósághoz fordulás jogából, mint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egyik részjogosítványából ugyanis az következik, hogy amennyiben a Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között a jogerős ítéletet megváltoztatja és a kereseti kérelmet elutasítja, ez a döntés még látszólagos keresethalmazat esetén sem jelentheti azt, hogy az eshetőleges kereseti kérelmek valamely elemét egyetlen bírói fórum sem vizsgálja meg érdemben.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez párhuzamos indokolást fűzött Salamon László alkotmánybíró. A határozat teljes szövege és adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján megtekinthető.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
BETEGJOG
KÁRTÉRÍTÉS
MŰHIBAPER