Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Csökken a gondnokság alá helyezettek száma Magyarországon - Több elvi jelentőségű eseti döntés is született gondnoksági ügyekben

2019.01.18. Jogi Fórum / OBH

2014-2018 között az összes gondnokolt száma 12 %-kal (62.606 főről 55.113 főre), a választójogból kizárt gondnokoltak száma pedig még jelentősebben, 19 %-kal (60.297 főről 49.124 főre) csökkent. A 2014. évi adatokhoz képest 2018-ban hazánkban kb. 7.500 fővel kevesebben állnak gondnokság alatt, ehhez képest a választójogból is kizárt gondnokoltak száma ugyanezen időszakban több mint 11.000 fővel csökkent.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a Magyar Igazságügyi Akadémia útján a gondnokság alá helyezési eljárásról számos képzést szervezett a bírák számára és a bíróságok helyi szinten is szerveztek továbbképzéseket a gondnokság alá helyezés kérdéseiről. Több iránymutató, elvi jelentőségű eseti döntés született, amelyeket a Kúria – mint az ítélkezés egységéért és minőségéért felelős bírósági szerv – tett közzé.

Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a gondnokság alá helyezés helyett más gondoskodási formák is elterjedtek. A választójogból kizárt személyek számának nagyarányú csökkenése azt valószínűsíti, hogy a bíróságok gyakorlata egyre inkább a választójog meghagyása felé mutat.

Mindez azért jelentős változás, mert az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága, az Európa Tanács, valamint más nemzetközi és hazai szervezetek korábban aggályukat fejezték ki a gondnokság alá helyezés és a gondnokoltak választójogból kizárásának magyarországi gyakorlata miatt. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több egyedi ügyben elmarasztalta Magyarországot. Az EJEB ítéleteiben kifogásolt körülményekben bekövetkező esetleges változásokat az Európa Tanács EJEB ítéletek végrehajtását felügyelő szerve folyamatosan ellenőrzi. 

Ezzel összefüggésben az OBH több alkalommal szolgáltatott adatokat az Igazságügyi Minisztériumnak (IM): 

  • 2014-ben célvizsgálat keretében mintavételezéssel megvizsgálták a gondnokság alá helyezés és a választójogból való kizárás gyakorlatát,
  • 2018-ban az OBH elnöke által vezetett gondnokoltak nyilvántartása alapján 2014-2018 közötti időre nézve feltárták a gondnokság alá helyezettek és a választójogból kizárt gondnokoltak számának változását.

Az OBH folyamatosan figyelemmel kíséri a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések hatályosulását, a bírák munkáját képzések szervezésével, valamint a hazai és külföldi eseti döntésekre való figyelemfelhívással támogatja.

_________________________________________________________________________________

Kiss Alajos Magyarország elleni ügye (38832/06. sz. ügy) - Egy elvi jelentőségű döntés a Kúrián

A kérelmező szerint a választójogtól való megfosztása, melyre azért került sor, mert pszichiátriai állapotára való tekintettel cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték, az Első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikke, illetve annak a 13. és 14. cikkel összefüggő értelmezése alapján a választójogtól való indokolatlan megfosztásnak minősül, amely ellen nincs hatékony jogorvoslat, és mely természetét tekintve diszkriminatív.

A Bíróság szerint a panaszt kizárólag az Első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikke alapján kell megvizsgálni, mely olyan alanyi jogokat biztosít, mint a szavazati jog vagy a választhatóság joga. Tekintettel arra, hogy ezek nem abszolút jogok, a Bíróság elfogadta, hogy korlátozásuk nem feltétlenül érinti azok lényegét. Arra nézve, hogy a kérelmezőnek a választójogától való megfosztása, ahogyan azt a magyar Alkotmány előírja, legitim célt szolgál-e, a Bíróság elfogadta a Kormány érvelését, mely szerint az intézkedés azt az elvet követi, hogy csak olyan személyek vehessenek részt a közügyekben, akik képesek felmérni döntéseik következményeit, továbbá képesek tudatos és megfontolt döntéseket hozni.

A Bíróság észrevételezte, hogy a korlátozás nem tesz különbséget cselekvőképességet kizáró és cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személyek között, és azt, hogy a korlátozás megszűnik, ha a gondnokság alá helyezést megszüntetik. A kérelmező állítása szerint, melyet a Kormány nem cáfolt, a szavazókorú magyar népesség 0,75 %-át érinti a gondnokság alá helyezés miatt a választójogtól való megfosztás. A Bíróság elfogadta, hogy a törvényhozásnak kell határozni abban a kérdésben, hogy milyen eljárás szerint méri fel az értelmi fogyatékosok szavazáshoz való képességét. Álláspontja szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy magyar törvényhozás valaha is mérlegelte volna a versengő érdekeket vagy a fennálló korlátozás arányosságát.

A Bíróság olyan személyek tekintetében, aki cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állnak, nem fogadta el a választójog abszolút korlátozását, anélkül, hogy figyelemmel lennének valódi képességeire. Az állam csak nyomós ok esetén korlátozhatja az alapvető jogokat egy olyan különösen sérülékeny csoport tekintetében, mint például az értelmi fogyatékosok. Ez a csoport a múltban súlyos diszkrimináció és társadalmi korlátozások áldozata volt, fennáll a törvényhozói sztereotipizálás veszélye. A kérelmező választójogát egy automatikus, általános korlátozás révén veszítette el. A Bíróság azt is megjegyezte, hogy az értelmi fogyatékosok egynemű csoportként való kezelése megkérdőjelezhető.

A Bíróságnak nem állt módjában annak tisztázása, hogy a kérelmező szavazati jogát egy tagoltabb, az Első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban lévő korlátozás esetén is elvesztette-e volna, azonban az Első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkének sérelmére alapítottan a kérelmezőnek 3 ezer euró összegű nem vagyon kártérítést ítélt meg.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
POLGÁRI JOG
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL