Az Alkotmánybíróság az elmúlt évben is több, társadalmi szempontból nagy horderejű ügyben hozott döntést. Hagyományainkhoz híven összeállítottuk – szigorúan kronologikus sorrendben felsorolva – a 2018-as év tíz legjelentősebb határozatának listáját.
2018 végére jelentősen csökkent a restancia
Az Ab ügyforgalmi statisztikája szerint 2018-ban 439 ügyet fejeztek be, ebből 101-et érdemi határozattal. A befejezett ügyekből 387 alkotmányjogi panasz, 43 bírói kezdeményezés, 4 utólagos és egy előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák 8 jogszabályi rendelkezést és 16 bírói döntést semmisítettek meg, míg 3 esetben megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet, 10 ügyben alkotmányos mulasztást, továbbá 3 alkalmazási tilalmat állapítottak meg. A teljes ülés 63, a három öttagú tanács 359 ügyet fejezett be, 17 ügyet egyesítés révén zártak le. Főtitkári előkészítő eljárással 445, egyesbírói végzéssel 316 ügyet fejeztek be.
A legtöbb befejezett ügy előadója Szabó Marcel volt (40), akit Czine Ágnes (39) és Horváth Attila (36) követett. A különvélemények megfogalmazásában Salamon László (23) bizonyult a legaktívabbnak, Stumpf István (20) és Czine Ágnes (17) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Stumpf István (18) végzett az élen, Hörcherné Marosi Ildikó (12), Czine Ágnest és Pokol Bélát (11-11) megelőzve. A „kanadai táblázaton” (különvélemények + párhuzamos indokolások) Stumpf István (38), Salamon László (32), valamint Czine Ágnes (28) állhatott „dobogóra”. A legkevesebb különvéleményt és párhuzamos indokolást az egyébként legaktívabb előadó bíró, Szabó Marcel (2) jegyezte, a testület álláspontjával szintén gyakran azonosuló Horváth Attilával (3) és a testület elnökével, Sulyok Tamással (4) együtt.
Tavaly valamelyest megtorpant az alkotmányjogi panaszok számának növekedése: míg 2015-ben 737, 2016-ban 893, 2017-ben 984 ilyen indítvány érkezett, 2018-ban 924. Jelentősen csökkent viszont az év végi restancia: 2018. december 31-én 287 folyamatban lévő ügy volt az előző évi végi 334-gyel szemben. A legtöbb folyamatban lévő ügy Hörcherné Marosi Ildikóra volt kiszignálva (38), de nem panaszkodhat munkanélküliségre Sulyok Tamás (28) és Horváth Attila (24) sem. Legkevesebb elintézetlen akta Balsai István (9), valamint Pokol Béla és Szalay Péter (10-10) asztalán lapult.
Az Alkotmánybíróság nyilvános ülése – Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI
Az Ab 10 legjelentősebb határozata 2018-ban (kronologikus sorrendben)
1.) Fogyatékos szabályozás – 1/2018. (IV. 6.) AB határozat
Az Ab hivatalból eljárva március 27-én megállapította: az Országgyűlés az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésével összhangban álló jogalkotás megvalósítása során a XV. cikk (5) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek támogatását. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Czine Ágnes)
2.) Közpénzek átláthatósága – 3/2018. (IV. 6.) AB határozat
Az Ab hivatalból eljárva április 10-én megállapította: az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a jegybank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok természetes személyeknek nyújtott támogatásainak átláthatóságát. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember 30-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint a jogalkotó köteles olyan szabályozást alkotni, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az alapjogok kiegyensúlyozott érvényesülését. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Dienes-Oehm Egon)
3.) Címadási útmutató – 8/2018. (VII. 5.) AB határozat
Az Ab június 26-án megállapította, hogy a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.773/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette. Az alapügy alperese az azóta megszűnt Népszabadság kiadója volt. A lapban megjelent egy cikk, a következő címmel: „Kényszerítés miatt nyomoznak” egy – konkrétan nevén nevezett – „püspök ellen”. Többlépcsős bírósági eljárást követően a felperesek alkotmányjogi panasszal fordultak az Ab-hoz, mert szerintük a Kúria alaptörvény-ellenesen járt el. Az Ab úgy foglalt állást, hogy a Kúria jogértelmezésének az a része, miszerint a címben foglalt valótlanságot a cikk egészének fényében kell megítélni, nem felel meg az alkotmányossági szempontoknak. A határozathoz Horváth Attila, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Schanda Balázs)
4.) Bírói nyugdíjszabály – 12/2018. (VII. 18.) AB határozat
Az Ab hivatalból eljárva július 16-án megállapította: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alaptörvény-ellenesen nem ad lehetőséget a nyugalmazott bíráknak és ügyészeknek arra, hogy szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjukat kérelmükre ismételten megállapítsák úgy, mintha arra e későbbi időpontban első alkalommal került volna sor. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint nincs speciális szabály azokra a bírákra és ügyészekre, akiknek a szolgálati jogviszonyát azzal a célkitűzéssel állították helyre, hogy a jogellenes megszüntetéssel együtt járó hátrányokat orvosolják. A határozathoz Juhász Imre és Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)
5.) Engedélyköteles kútfúrás – 13/2018. (IX. 4.) AB határozat
Az Ab augusztus 28-án hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése és a XXI. cikk (1) bekezdése sérelme miatt alaptörvény-ellenes. A törvény módosítása kapcsán Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt az Ab-tól, mert megítélése szerint alaptörvény-ellenes azon rendelkezés, amely 80 méter mélységig lehetővé teszi vízi létesítmények engedély és bejelentés nélküli létrehozását. Az Ab osztotta az államfő álláspontját, mondván, a már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent. A határozathoz Czine Ágnes, Schanda Balázs és Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Szabó Marcel)
6.) Alaptörvény-ellenes zajrendelet – 17/2018. (X. 10.) AB határozat
Az Ab október 2-án megállapította, hogy a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2/A. § (1) bekezdés a) pontja „vagy” szövegrésze, b) pontja, (2)–(8) bekezdései, továbbá az 1. melléklet 1. pontja első mondata „és a 2. pontban” szövegrésze, valamint az 1. melléklet 2. pontja alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2018. december 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Ab határozata szerint a mogyoródi versenypályára vonatkozó rendeletmódosítás eredményeként a zajterhelési határérték lényegesen megemelkedett, az indítvány értelmében pedig mindez az elért védelmi szint csökkentését jelenti, és sérti az egészséges környezethez való jogot. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)
Alkotmánybírósági ítélethirdetés – Forrás: Tury Gergely / hvg.hu
7.) Vallási szervezet jogállása – 3310/2018. (X. 16.) AB határozat
Az Ab október 2-án – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerint indult eljárásban a kezdeményező vallási szervezet jogállását az eljárás lezárásáig. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget. Az indítványozó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2012 előtt nyilvántartásba vett egyházként működött, és kérelmet terjesztett elő az általa fenntartott idősek otthona működési engedélyében az „egyházi fenntartó” fenntartói típus visszaállítása érdekében. Kérelmét az elsőfokú és a másodfokú hatóság elutasította, viszont a keresetét a közigazgatási bíróság alaposnak ítélte, amit aztán a Kúria a közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezett. A panaszos indítványát az Ab megalapozottnak találta. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Stumpf István)
8.) Részletezett szerződésátruházás – 22/2018. (XI. 20.) AB határozat
Az Ab hivatalból eljárva november 13-án megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 22/C. alcímébe foglalt 53/C. §-ában nem határozta meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében szereplő jogállamiság alkotmányos alapértékéből fakadó jogbiztonság követelményének megfelelően a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás részletszabályait. Ezért a testület felhívta az Országgyűlést, hogy a Ptk. szerinti szabályozással való összhang megteremtése érdekében jogalkotói feladatának 2019. március 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)
9.) Rokkantsági ellátások – 21/2018. (XI. 14.) AB határozat
Az Ab – hivatalból eljárva – november 6-án megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontját a törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben oly módon rendelte alkalmazni, hogy ezzel egyidejűleg nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota javulásának mértéke, illetőleg a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított ellátás összege figyelembevételét. Az Ab ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Szabó Marcel)
10.) Jegybanki panasz – 23/2018. (XII. 28.) AB határozat
Az Ab december 11-én megállapította, hogy a Kúria Kfv.I.35.676/2017/10. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletei ellen, amit az Ab megalapozottnak talált. A határozat indokolása szerint a bírói döntés önkényessé vált, mert kilépett abból a jogértelmezési keretből, amelyet számára az Alaptörvény előírt. A határozathoz Pokol Béla, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Eladó: Sulyok Tamás)
