Egyezségi eljárás közjegyző előtt - Egyszerű és egyre népszerűbb! - Végleg elkerülhető a pereskedés, végrehajtható határozattal

2019.02. 6. Jogi Fórum / MOKK

Gyorsan, egyszerűen megoldhatók a jogi viták a közjegyző előtti egyezségi eljárással, ha mindkét fél nyitott erre és nem akar évekig pereskedni. Az egyezség végrehajtható határozattal zárul, ráadásul a későbbi jogvitákat is kizárja az ügyben. A közjegyző előtti egyezségi eljárást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai közreműködésével mutatjuk be.

Az egyezségi eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása nem újkeletű gondolat, ugyanis már az 1930-as években megjelent szakkönyv is arról ír, hogy milyen jó ötlet lenne, ha közjegyző előtt is lehetne egyezséget kötni. Ennek megvalósulására közel száz évet kellett várni, mivel a közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatását a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény 70. §-a utalta generális jelleggel közjegyzői hatáskörbe.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 27/H.-27/L. §§-ai rendelkeznek a közjegyző előtti egyezségi eljárásról. A Kjnp. 27/H.-27/L. §§-hoz fűzött indokolás szerint e nemperes eljárás bevezetésének indoka, hogy az új Pp. koncepciója kiemelt szabályozási célként rögzítette a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító szabályok bevezetését. Ezen eljárás bevezetésével a törvény tovább kívánja szélesíteni a perindítást elhárító, a felek közti egyezség létrehozását előmozdító fórumrendszert. A feleknek ugyanakkor már több évtizede lehetőségük nyílik közjegyző előtt egyezséget kötni hagyatéki ügyekben, így a közjegyzőknek már évtizedes gyakorlata van a felek közti, bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezségek megkötésének elősegítésében.

Tekintettel arra, hogy a Kjnp. 27/H. § (3) bekezdése pontosan rögzíti, hogy mely esetekben nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak, arra következtethetünk, hogy az egyezségi eljárás tárgyi hatálya a vagyonjogi ügyekre korlátozódik. Ugyanis nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában, a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben, a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben, a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben, a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, a végrehajtási perre tartozó ügyben, munkaügyi perre tartozó ügyben, állami vagyonnal kapcsolatos ügyben, valamint olyan ügyben, melyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni.

Fontos korlátot rögzít a Kjnp. 27/H. § (1) bekezdése is, amely szerint egyezségi kísérletre idézést csak a keresetindítás előtt, tehát csak a keresetlevél előterjesztéséig lehet a közjegyzőtől kérni. Ugyanis, ha a közjegyző tudomására jut, hogy abban a tárgyban, amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, a közjegyző az eljárást megszünteti (Kjnp. 27/K. § (6) bek.).

Az eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőt a Kjnp. 4. §-án túl a 27/I. §-a határozza meg, amely számos új vagylagos illetékességi okot rögzít az ügy tárgya szerint.

Az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet szóban, írásban és elektronikus úton írásban is elő lehet terjeszteni. Szóban előadott kérelem esetén az illetékes közjegyző jegyzőkönyvet vesz fel, írásban pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kérelmet kell eggyel több példányban, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van az illetékes közjegyzőhöz benyújtani. A kérelem benyújtásánál a Kjnp. 6. §-án túl a Kjnp. 27/H-27/L. §§-ban foglaltakat is figyelembe kell venni. Így a kérelemben többek között nyilatkozni kell arról is, hogy abban a tárgyban, amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél nem nyújtott-e be a bírósághoz keresetlevelet, vagy másik közjegyző előtt nincs-e folyamatban korábban indult egyezségi eljárás (Kjnp.27/K. § (6) bek.).

Az eljárás menete attól függően változik, hogy a közjegyző előtt mind a két fél, vagy csak az egyik fél jelenik meg és kér egyezségi kísérletre idézést. Az eljárás során a felek, illetve képviselőjük együttes megjelenése kötelező.

Amennyiben a felek olyan egyezséget kötnek, amely a jogszabályoknak megfelel, akkor azt a közjegyző fellebbezhető végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja (Kjnp. 27/K. § (2) bek.). A Kjnp.27/K. § (3) bekezdése továbbá rögzíti, hogy a közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, tehát minden esetben ítélt dolgot eredményez. Mivel a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján közvetlen végrehajtásnak van helye, így az egyezség tárgyában, amennyiben az marasztalást tartalmaz a közjegyző a bírósági végrehajtásról szóló 1994 évi LIII. törvény 16. §-a alapján végrehajtási lapot állíthat ki.

Ugyan a Kjnp. 1. §   (1) bekezdése rögzíti, hogy az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az új Pp szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni, az új Pp.-hez képest eltérő szabályokat rögzít a Kjnp. 27/J. § (2)-(5) bekezdése. Ez alapján nincs helye az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak, félbeszakadásnak, a felek személyében bekövetkező változásnak és bizonyítás felvételének.

Tekintettel arra, hogy a közjegyző előtti egyezségi eljárás a keresetindítás előtt alapvetően párhuzamos hatáskör a bírósággal, mégis a felek számára könnyebben hozzáférhető szolgáltatásként jelenhet meg. A bíróságok túlterheltségével szemben a felek a közjegyzőtől hatékony és gyors jogszolgáltatást kapnak.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
POLGÁRI JOG