Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével.

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján megsemmisítette egy önkormányzati rendelet mellékletének azon pontját, amely meghatározta a mozgóbolti árusításra vonatkozó díjtétel napi összegét, mivel az egyértelműen hátrányosabb volt, mint az árusító fülkék elhelyezésének díja: több mint kétszázszoros eltérést mutatott.

A közterületi értékesítés a közterületen végzett kiskereskedelmi tevékenység, a közterület-használati díj a közterület használatának ellenértéke. A díjnak alapvetően olyan tényezőkhöz kell igazodnia, mint például a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama. Alkotmányosan nem indokolható a közterület-használati díjat olyan szempontokra alapítani, amelyek a közterület használat értékével nincsenek összefüggésben. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban is rámutatott már arra, hogy a közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a szolgáltatástól független szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra, önkényes, ezért alkotmányellenes.

Az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A díj nincsen központilag meghatározva, önkormányzatonként eltérő lehet, azonban nem szakadhat el attól az alapelvtől, hogy a gazdasági szolgáltatás értékét hivatott kifejezni.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.