Élete végéig börtönben marad Radovan Karadžić - Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa súlyosbította az ítéletet

2019.03.25. Jogi Fórum / Fóris Gábor

Életfogytiglani börtönbüntetésre súlyosbította a másodfokon eljáró ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) az egykori boszniai szerb elnök büntetését. Radovan Karadžić háborús bűnök miatt kiszabott ítélete jogerős. A tárgyalóteremben a bíró szavait hatalmas tapsvihar és füttyszó kísérte.

A dán Vagn Joensen bíró vezette tanács egy kivételével minden vádpontban megerősítette az elsőfokú bíróság megállapításait. A MICT a 40 év börtönbüntetést - tekintettel a bűncselekmények példátlan mértékű brutalitására - életfogytiglanra változtatta. A bíróság kimondta, hogy Radovan Karadžić bűnös népirtásban, emberiség elleni bűnök elkövetésében és a háború törvényeinek és szokásainak megszegésében. Vagn Joensen elnöklő bíró úgy vélekedett, hogy "az elsőfokú ítélet túl enyhe volt az egykori elnök által elkövetett bűncselekmények súlyosságához és módszeres kegyetlenségéhez képest."

Karadžić Hágában 2016. március 24-én. - Fotó: Robin Van Lonkhuijsen (EPA)

Karadžić az egész eljárás folyamán ártatlannak tartotta magát. Az ítélethirdetést szenvtelen arccal végighallgató egykori pszichiáter a per során végig azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

A szarajevói Városházán (Vijecnica) számos meghívott szakértővel sokan követték a bírósági tárgyalást, amelyet a boszniai közszolgálati televízió mellett más csatornák is egyenesben közvetítettek.

Bosznia-Hercegovinában mind a politikusok, mind az ország lakosságának túlnyomó többsége elégedetten fogadták az ítéletet. Egy prijedori áldozat édesanyja azt mondta: "Megnyugodott a szívem." A Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik szerint viszont az ítélet „arrogáns és cinikus”.

A horvát televízióban kerekasztal beszélgetésen történészek, jogászok és a horvát igazságügyi miniszter értékelték és üdvözölték az ítéletet. Azt mondták: Jó, hogy megerősítették az elsőfokú ítéletet, beleértve a srebrenicai népirtás bizonyítottságát is. Jó, mert az életfogytiglani ítélet üzenet, de egyben kritikával is illetik a verdiktet, mert Szerbia vezetését semmilyen szinten nem bünteti a Bosznia-Hercegovinában szerbek által elkövetett bűnökért.

Szerbia hivatalosan még nem kommentálta az ítéletet, ugyanakkor a szerbiai média hosszasan foglalkozik a boszniai, a horvátországi, a nemzetközi közösségek és a pártok reakcióival. A horvát szakértőhöz hasonlóan szerb elemzők is észrevételezik, hogy az ítélet egyetlen helyen sem foglalkozik Szerbia szerepével a Bosznia-Hercegovinában elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban.

Karadžić az egyik legolvasottabb boszniai újság, a  Dnevni Avaz  címlapján. - Forrás: avaz.ba

Egy szokatlan életút

Radovan Karadžić az egykori Jugoszlávia területén, a mai Montenegróben született 1945-ben egy Petnica nevű faluban.  Karadžić 1960-ban Szarajevóba költözött, hogy ott folytassa tanulmányait. A szarajevói orvosi egyetemen tanult pszichiátriát. Diplomáját a neurotikus zavarok és a depresszió terjedéséről írta, miközben saját maga is szenvedett a betegségben. 1974 és 1975 között egy évet töltött a Columbia Egyetem hallgatójaként az USA-ban. Ezután visszatért szülőhazájába és orvosként kezdett dolgozni a koszovói központi kórházban. Jövedelemkiegészítésként gyakran állított ki hamis orvosi és pszichológiai értékeléseket bűnözőknek, hogy azok elkerülhessék büntetésüket. Lebukott, majd csalás és sikkasztás miatt három évet töltött börtönben. Ebben az időszakában kezdett el verseket és drámákat írni. Író barátja, Dobrica Cosics ösztönzésére kezdett el politizálni.

1989-ben Bosznia-Hercegovinában megalapította a Szerb Demokrata Pártot (Srpska Demokratska Stranka, SDS), melynek célja az volt, hogy egyesítse a helyi szerb közösséget. 1991. október 24-én felállították a szerb nemzetgyűlést. Karadžić a vezető boszniai szerb párt élén megszervezte az „autonóm szerb tartományokat” és az őket képviselő nemzetgyűlést. Novemberben a boszniai szerbek népszavazást tartottak a kérdésről. A Szerbiával és Montenegróval közös államban maradás elsöprő győzelmet aratott a referendumon. 1992 januárjában kikiáltották a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságot, februárban pedig az alkotmányát is elfogadták. Az alkotmány kimondta, hogy a köztársaság Jugoszlávia része, fővárosa pedig Szarajevó.

Ezután február 29-én és március 1-jén Bosznia-Hercegovinában népszavazást tartottak a Jugoszláviához tartozás kérdéséről. Sok szerb bojkottálta a referendumot. Végül a választópolgárok 64%-a vett részt a voksoláson: elsöprő többségük (98%) a függetlenségre szavazott. Itt elsősorban a bosnyákok és a horvátok elszakadási szándéka érvényesült. 1992. április 6-án Boszniát elismerte az ENSZ mint független államot, akkorra azonban már de facto megszűnt az állam egysége.

1992. május 13-án Karadžić lett a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke. Az 1992 és 1995 között zajló boszniai háború alatt ő volt az államfő, így a 1995 júliusában zajló srebrenicai mészárlás időszakában is, mely a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt - mintegy 8700 bosnyákot - főleg férfiakat és fiúkat - végeztek ki. Az 1995-ös Daytoni békeszerződés, a háború befejeződése után eltűnt, mielőtt a hatóságok letartóztatták volna. 13 évig bujkált, azalatt több elfogási kísérlet kudarcot vallott. Elfogása előtt a szerb főváros Új-Belgrád kerületében élt. Hosszú ősz hajat és szakállt növesztett, és egy magánklinikán dolgozott természetgyógyászként Dragan Dabić álnéven.

Karadžić arcai - Forrás: http://theconversation.com

A szerb elnöki hivatal 2008. július 21-én jelentette be Karadžić elfogását. Az elfogás körülményei egyelőre tisztázatlanok. A hivatalos belgrádi közlemény szerint 21-én fogták el a férfit, míg ügyvédje szerint már három nappal korábban. Karadžićot a belgrádi különleges törvényszék elé vezették, mely háborús bűnökben ítélkezik. Karadžić 2008. július 30-án került a Hágai Nemzetközi Törvényszék elé.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
HÁBORÚS BŰNÖK
BOSZNIA-HERCEGOVINA
SZERBIA