A hír szent, a linkelés szabad - Rémhírnek bizonyult az EU „linkadója” - De mire is terjed ki a március 26-dikán elfogadott irányelv?

2019.04. 1. Jogi Fórum / Taylor Wessing Budapest

Az Európai Parlament március 26-án elfogadta a szerzői jogok digitális egységes piacon való érvényesítéséről szóló új irányelvet, amelyet 2016-tól kezdve folyamatos jogi és politikai viták öveztek. Az irányelv kritikusai egyrészt a mémek szabadságát féltették, másrészt attól tartottak, hogy az megadóztatná a hiperlinkelést, és akár a tartalmak Facebookon való megosztása is veszélybe kerülhet. A Taylor Wessing Budapest szakértői szerint a linkadóval kapcsolatos félelmek alaptalannak bizonyultak, az új irányelvnek más következményei lesznek.

Linkadó? Nem is link, nem is adó

A két fő vitapont az irányelv tervezetének 11. és 13. cikke volt, amelyek az elfogadott szövegben 15. és 17. cikként szerepelnek. Habár a 15. cikk valóban lényeges változást hoz a digitális piacon, a „linkadóként” elhíresült rendelkezés azonban végül egyáltalán nem fog vonatkozni a hiperlinkekre, és adónak sem tekinthető. A szabály valójában arról szól, hogy az üzletszerűen működő, de érdemi szerkesztői tevékenységet nem folytató online tartalomszolgáltatóknak (jellemzően híraggregátoroknak), amelyek lényegében saját hozzáadott érték nélkül közölnek újra vagy osztanak meg mások által megjelentetett cikkeket és egyéb újságírói tartalmakat, a jövőben engedélyt kell kérniük a sajtóközlemények eredeti kiadóitól az újraközlésre.

Új jogok a kiadónak

A 15. cikk a sajtókiadványok kiadói számára új, a szerzőkéhez hasonló jogokat teremt. Ez azt jelenti, hogy a cikkek újraközléséből származó előnyöket a kiadó is élvezheti majd, miközben a szerző jogai érintetlenül maradnak. Dióhéjban, az új szabály biztosítja a kiadóknak a többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés engedélyezésének, illetve megtiltásának jogát. A kiadó ezáltal a megjelenést követő január első napjától számítandó kétéves időtartamra engedélyhez kötheti a mű online tartalomszolgáltatók általi újraközlését vagy nyilvánossághoz közvetítését. A szabály a személyes, nem kereskedelmi célú felhasználásra – pl. Facebook-megosztás – nem terjed ki, tehát nem a felhasználókat, hanem csak a digitális tartalomszolgáltatókat érinti.

A cikk leszögezi, hogy pusztán a linkelés nem lesz engedélyköteles; a sajtóközleményekből vett részletek azonban már érintettek lehetnek. Mivel a hiperlinkeket az online platformokon, amelyeken megosztásra kerülnek, ún. előnézetek kísérik, amelyek általában a tartalom címét, egy rövid szövegrészletet vagy ajánlót és egy képet tartalmaznak, az ilyen előnézetek – az egyéb körülményektől függően – már az új kiadói szomszédos jogok védelme alá eshetnek.

Mik azok a nagyon rövid részletek?

A 15. cikk szerint az engedélyezési jogok „egyes szavakra” és „nagyon rövid részletekre” nem terjednek ki. A német jogértelmezés szerint a „nagyon rövid részlet” legfeljebb hét szó lehet, de a fogalom hiteles értelmezését természetesen az Európai Unió Bíróságától várhatjuk majd. A testület még korábban kimondta, hogy az újságcikkek 11 szavas szövegrészleteinek közlése már részleges többszörözésnek minősül. A joggyakorlatra figyelemmel tehát előrevetíthető, hogy a „nagyon rövid részletek” kategóriába valószínűleg 7-10 szó férhet majd bele.

„Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen sok kivételt építettek a jogszabályba, mire fog az vonatkozni egyáltalán. A linkelésre önmagában biztosan nem, hiszen a hiperlinkeket kifejezetten kivették a hatóköréből. Magánszemélyek közösségi oldalakon való megosztásaira és hobbiból írt blogjaira szintén nem, hiszen ezek a tevékenységek nem kereskedelmi jellegűek. De valószínűleg még az üzletszerűen működő tartalomszolgáltatók is szabadon felhasználhatják a máshol megjelent sajtóközleményeket, ha azt az általuk előállított tartalom keretében, ismertetési, elemzési vagy kritikai céllal teszik: az idézés szabadsága ugyanis az új kiadói jogokkal érintett sajtóközleményekre is vonatkozni fog. Úgy tűnik, az új szabály kizárólag sajtóközlemények üzletszerűen működő digitális tartalomszolgáltatók általi, hozzáadott érték nélküli teljes vagy részleges újraközlésére vagy megosztására fog vonatkozni – véli Novák Zoltán, a Taylor Wessing Budapest szellemi tulajdon csapatának vezetője.

Az irányelv kihirdetése után a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz arra, hogy átültessék a szabályozást tagállami jogukba. Mindaddig azonban, amíg az Európai Bíróság nem erősíti meg az irányelv kérdéses pontjainak helyes értelmezését, a tartalomszolgáltatók jogi helyzetének bizonytalanságát akár az egyszerű hírfogyasztók is megérezhetik.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
INTERNET
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
SZERZŐI JOG
ADÓZÁS
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ