Elhúzódó perért kártérítés járhat

2002.03.22. Népszabadság

Kártérítés járhat azoknak a peres feleknek, akiknek az ügyében a bíróság nem hoz ésszerű időn belül ítéletet - a polgári perrendtartás jövő januárban hatályba lépő módosítása szerint.

Pert eddig is lehetett kezdeményezni, ám csak akkor, ha a fél bizonyíthatóan a bíró hibája vagy mulasztása miatt károsodott. A jövőben nem lesz szükség a bíró felelősségének közvetlen megállapítására.

A bíróságok kártérítést fizetnek azért, ha megsértették a feleknek a perek tisztességes lefolytatásához, illetőleg ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogát. A polgári perrendtartás jövő január 1-jén életbe lépő módosítása szerint ilyenkor méltányos elégtételt biztosító kártalanítás jár. A kártérítést akkor is meg kell majd fizetni, ha a bíró - vagy a bíróság nevében eljáró más személy - az okozott jogsérelemért közvetlenül nem tehető felelőssé. Ha viszont a per elhúzódásához a fél maga is hozzájárult, nem számíthat kártérítésre. Ez a rendelkezés összhangban van a strasbourgi emberjogi bíróság gyakorlatával, ahol korábban már született olyan döntés, amelynek alapján a magyar állam a bíróság indokolatlanul elhúzódó eljárása miatt kártérítést fizetett.

A bíróságok a peres ügyek legalább kilencven százalékát egy éven belül lezárják, a két esztendőnél hosszabb ideig tartó perek aránya öt százalék alatt van - közölte a Népszabadság kérdésére Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalvezetője. Tavaly 370 ezer pert kezdeményeztek, és a két éven túli ügyek száma nem éri el a 15 ezret.

Zanathy hangsúlyozta, hogy az OIT létrehozása óta figyelemmel kíséri az egy és a két éven túl húzódó ügyeket, és több intézkedést is tett az eljárások gyorsítására. A testület az ilyen ügyek vizsgálatakor azt tapasztalta, hogy a pereket gyakran a felek mulasztása miatt nem sikerül ésszerű határidőn belül lezárni. Meglehetősen gyakori például, hogy az érintettek az idézés ellenére nem jelennek meg, ezért a tárgyalást el kell napolni.

Zanathy elmondta, hogy a bírósági jogkörben okozott kár miatt a felek jelenleg is indíthatnak pert. Az OIT - amelynek hivatala a jogi képviseletet ellátja - a közelmúltban értékelte az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, és megállapította: tavaly a kártérítési perekben 5,2 milliárd forintot követeltek a bíróságoktól. A keresetek egy részét a felek arra alapozták, hogy a jogerős ítélet törvénysértő volt, vagy az ügyben eljáró bíró hibájából, esetleg késlekedése miatt nem jutottak hozzá jogosnak vélt követelésükhöz. Gyakori az is, hogy a pervesztes arra hivatkozik: az ítélet téves jogértelmezésen alapult. Zanathy hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) gyakorlata szerint a kártérítési per nem válhat újabb jogorvoslati fórummá, ezért az ilyen kereseteket elutasítják. Így az LB által kijelölt bíróságok tavaly mindössze négy ügyben ítéltek meg kártérítést, és az OIT mintegy 11 millió forintot fizetett ki.