Közelgnek az Európai Parlamenti választások - Módosultak a választási eljárásról szóló szabályok!

2019.04.16. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A köztársasági elnök 2019. május 26. napjára tűzte ki az idei EP választás időpontját – immáron 4. alkalommal szavazhatunk az általunk választott pártlistára. Kik a szavazásra jogosultak? Miként módosultak a választási eljárás szabályai?

Az uniós csatlakozás óta a magyar állampolgárok negyedik alkalommal voksolhatnak az általuk választott EP képviselőkre. Az EP választásokra irányadó szabályokat a valamennyi tagállamra vonatkozó uniós jogszabályok, továbbá a nemzeti jogszabályok tartalmazzák.

A Tanács 2002/772/EK, Euratom határozatának 1. cikke szerint a választásoknak arányos képviseleten kell alapulniuk, és vagy listás rendszer, vagy az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Hazánkban az EP választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, a választáson Magyarország területe egyetlen választókerületet alkot.

A választás jogalapját az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20., 22. és 223. cikke adja meg.  Az EP képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmányt 2018. július 13-i (EU/Euratom) 2018/994 tanácsi határozat módosította, melyben foglaltak többek között arra ösztönözték a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az Európai Parlament választásán részt vehessenek. Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény módosítását célzó törvényjavaslat ez által megteremtette az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára is az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét. A választási eljárási szabályokat tartalmazó törvények módosításának köszönhetően így már nem csak a Magyarországon, illetve más EU tagállamban lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok számára nyílik meg a szavazás lehetősége, májusban már a Magyarországon élő, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok, és az EU területén kívüli államban élő magyar állampolgárok is jogosultak voksolni.

A Nemzeti Választási Iroda közérdekű információi alapján idén több mint 8 millió állampolgár szavazhat május 26-án a hazai EP listákra. A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként (passzív választójog), és a választópolgár csak egy listára szavazhat (aktív választójog).

Mindezek alapján az Európai Parlament tagjainak választásán aktív választójoggal rendelkezik minden:

  • Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár,
  • az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgára - amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni,
  • azon nagykorú magyar állampolgárok, akik Magyarországon élnek, de lakcímmel nem rendelkeznek,
  • azon nagykorú magyar állampolgárok, akik sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában lakcímmel nem rendelkeznek.

Nem választhat és nem választható az a magyar állampolgár, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti és egyben közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, továbbá aki büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. A választópolgár az Európai Uniónak csak egyetlen tagállamában gyakorolhatja választójogát, így nem szavazhat az a magyar választópolgár sem, aki az Európai Unió más tagállamában kérte névjegyzékbe vételét az EP-választásra.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
VÁLASZTÁS