Válhat-e a véleménynyílvánítás társadalomra veszélyessé? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2019.04.24. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Nem tekinthető védett alapjog-gyakorlásnak, ha egy cselekmény kommunikációs üzenete nem azonosítható a külső szemlélő számára. A véleménynyilvánítás így sértheti a közbiztonság fenntartásának alkotmányosan védett értékét, megvalósíthat bűncselekményt - foglalt állást az Alkotmánybíróság döntésében.

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 4.Bhar.248/2017/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozók több ismeretlen társukkal együtt hat pénzintézet ügyfélterében elhelyeztek egy-egy rózsaszínes színű papírba csomagolt fahasábot, amelyeknek egyik oldalára az „Elég volt a kifosztásból! Fordíts!” szöveget, míg a másik oldalára Petőfi Sándor „Föltámadott a tenger” c. versének egy részletét írták. A becsomagolt fahasábokat a pénzintézetekben úgy helyezték el, hogy a vers szövege csak akkor vált láthatóvá, ha a csomagot valaki felvette és megfordította. A járásbíróság ítéletében arra az álláspontra jutott, hogy a tények együttes értékelése alapján az elhelyezett tárgyak alkalmasak voltak arra, hogy robbanóanyagot tartalmazzanak. Az elsőfokú ítélettel szemben az indítványozók fellebbezést nyújtottak be a törvényszékhez, amely az indítványozókat az ellenük emelt vád alól felmentette. Végül az ítélőtábla az indítványozókat bűnösnek mondta ki közveszéllyel fenyegetés bűntettében, akik alkotmányjogi panaszukban kifejtették, hogy az ítélőtábla ítélete sérti a véleménynyilvánításhoz való jogukat. Úgy vélték, hogy jelen esetben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy egy véleménynyilvánítás esetében kerülhet-e sor bűncselekmény megállapítására, ha azt nyilvánvalóan alkalmatlan eszközzel követik el.

A testület az alkotmányjogi panaszt nem találta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata annak eldöntése, hogy az eljáró bíróságok mely cselekményeket tekintik a társadalomra veszélyesnek. Azt azonban vizsgálni kell, hogy a társadalomra veszélyesség megállapítása nem eredményezi-e egy védett alapjog gyakorlásának alkotmányellenes korlátozását. Bár az indítványozók cselekményének volt azonosítható kommunikációs üzenete, az összességében mégsem tekinthető védett alapjog-gyakorlásnak, mivel az indítványozók cselekményének kommunikációs üzenete nem volt azonosítható a külső szemlélő számára. A vizsgált cselekmény sértette a közbiztonság fenntartásának alkotmányosan védett értékét. Mindezek alapján megállapítható, hogy mivel a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi köre nem terjedt ki a vizsgált esetre, a bíróság a cselekmény társadalomra veszélyességét sem zárhatta ki. Mindezek figyelembe vételével az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ítélőtábla a fentiekben rögzített szempontokat megfelelő módon értékelte, így az indítvány által támadott ítélet nem áll ellentétben az Alaptörvénnyel.

A határozathoz Pokol Béla, Stumpf István és Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA