Deák Ferenc 1865. április 16-án megjelent húsvéti cikke indította el az Ausztria és Magyarország közötti kiegyezési tárgyalásokat. Deák nem saját neve alatt jelentette meg az írást – a Pesti Napló főszerkesztője, Salamon Ferenc vetette papírra a gondolatait.

Deák írása válasz volt az osztrák Botschafter című lapban leközölt cikkre – ez azzal vádolta a magyarokat, hogy fennáll bennük egy „elkülönző vágy” amely miatt szemben állnak a fennálló rendszerrel. Deák beismerte a húsvéti cikkben, hogy valóban van a magyarokban egy ilyen elkülönző vágy, amennyiben ez alatt a Botschafter cikke a következőket érti: „A magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, s mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak, s még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, melyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, sőt megsemmisítésére s némileg az ország beolvasztására voltak irányozva…”

Deák Ferenc írásában azt ismételte meg, amit a nemzet is kívánt, a cikk azonban jókor, jó helyen jelent meg. Az írás katalizátorként hatott arra a tárgyalási folyamatra, amelynek eredményeként az ország visszakapta azt a független államiságot, amelyet 1849-ben veszített el.

Ferenc József az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletételt követően számolta fel az önálló magyar államot, az ún. „Verwirkungstheorie”-ra, jogeljátszási elméletre hivatkozva. Az országot feldarabolta és koronatartományként a birodalom alá szervezte, az egységesítés érdekében pedig bevezette az osztrák jogszabályokat.

Forrás: OBH

Ferenc József csak az 1860-ban kiadott októberi diplomával engedte meg, hogy a magyarok visszatérjenek az 1848 előtti közigazgatási rendszerhez és a rendi korszak jogszabályaihoz. Az országgyűlés összeült, elkezdődtek a tárgyalások, de a februári pátens kiadását követően félbe is szakadtak – visszaállt a korábbi nyílt abszolutista hatalomgyakorlási rend.

Amikor Ausztria külpolitikai helyzete megrendülni látszott, a rendszer fenntarthatatlanná vált – Ferenc József kénytelen volt engedményeket tenni és újrakezdeni a tárgyalásokat.

Ennek adott megfelelő alapot Deák írása, aki a Pragmatica Sanctiot elismerve, kettős célt határozott meg.