Ha valaki külföldön kezeli pénzügyi befektetéseit, de Magyarországon él életvitelszerűen, akkor a magyar adóhatóságnak benyújtott adóbevallásában az e befektetései révén elért jövedelmét is be kell vallania. Ebben az esetben a magyar adóbevallását bizonyosan a befektetési szolgáltató által adott kimutatás szerint készíti el. Ez azonban nem tekinthető a magyar adójogszabályoknak megfelelő megoldásnak és azzal az eredménnyel járhat, hogy egy adóhatósági vizsgálat adóhiányt állapít meg, és szankciókat szab ki – hívja fel a figyelmet a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

Miért merülhet fel ez a kockázat?

1. A befektetési szolgáltató kimutatása tipikusan euróban vagy más devizában mutatja be az elért adóköteles jövedelmet. Mivel az adót Magyarországon forintban kell bevallani és megfizetni, a jövedelmet át kell váltani forintra. Az átváltási szabályok azonban nem felhasználóbarátak, esetenként a jövedelem egyes ügyletenkénti kiszámítását teszik kötelezővé. Például, ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében – egyes kivételekkel – az ügylet lezárultának időpontjában alkalmazott MNB devizaárfolyamot kell használni a forintra váltáshoz. További probléma lehet, ha az MNB nem is tesz közzé ilyen árfolyamot, tipikusan ilyen a nemesfémmel kapcsolatos ügyletek köre.

2. Előfordul, hogy a befektetési szolgáltatói kimutatások forintban mutatják be az elért jövedelmet.  Ezt azonban nagy valószínűséggel nem a magyar személyi jövedelemadó törvény (szja. tv.)  forintra váltási szabályai szerint teszik meg: nem a megfelelő árfolyamot alkalmazzák, vagy nem a megfelelő napra. “Emiatt eltérés keletkezhet a magyar szabályok szerint bevallandó jövedelem, és a szolgáltató által megadott adatok között” – véli  Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje, adótanácsadója, – ezért inkább az ügyletek eredeti adatainak figyelembevétele javasolt.

3. A legfontosabb kockázat az, ha a befektetési szolgáltató nem a magyar szja kategóriáinak megfelelően osztályozza a jövedelmét a kimutatásban: például kamatként kezel a magyar szabályok szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet. Így súlyos hibák kerülhetnek az adóalap meghatározásába: a magyar szabályok szerint a jövedelemtípustól függően bizonyos típusú ügyletek eredménye szembeállítható a veszteségekkel, egyéb ügyletek eredménye pedig önállóan kezelendő, de akár a jövedelem megszerzésére fordított ráfordítások elismerésében is lehet különbség. A számlán végzett ügyletek magyar adójogszabályoknak megfelelő minősítése ezért elengedhetetlen.

A fentiek alapján fontos hangsúlyozni, hogy az adójogi automatikus információcsere mind általánosabbá válásával milyen fontos, hogy a szolgáltatói kimutatást megfelelően dolgozzuk fel, és ne előzzen meg minket meg az adatok feldolgozásában az adóhatóság.

„A külföldi befektetések után fizetendő adó magyar adójogszabályoknak is megfelelő megállapítása ugyanakkor azzal a pozitív következménnyel járhat, hogy a Magyarországon fizetendő adó csökkenhet, sőt, különösen 2017-et megelőzően a kamatjövedelemre külföldön megfizetett forrásadó kapcsán adóvisszatérítést is érvényesíthetünk – tette hozzá a szakértő.