Nemzeti listák és küszöbök az EP-választásokon - Eltérő szisztémák szerint, de közös elvek alapján választanak a tagállamok

2019.05.24. Jogi Fórum / Fekete Gábor

3 nap, 15 óra, 30 perc - az európai szavazóhelyiségek országonként változó időpontokban, de együttvéve ebben az időkeretben várják több mint 425 millió uniós választópolgár döntését arról, hogy a következő öt évre mely pártok jelöltjeit támogatja szavazatával az EP-képviselők megválasztásakor. Az Európai Parlament képviselőit egységes uniós elvek alapján választjuk, ugyanakkor, mint az az EP Kutatási Szolgálatának nemrég közzétett elemzéséből kiderül, a tagállamok európai parlamenti választási rendszerében jelentős különbségek is vannak, amelyek egyes tagállamokban a pártok, míg másutt a választók szerepét erősítik a jelöltek kiválasztásában.

A Római Szerződésben megfogalmazott egységes európai választási rendszer – elsősorban az akkori francia ellenállás miatt - nem valósult meg a gyakorlatban. Kompromisszumos, eredetileg átmenetinek szánt megoldásként a tagállamok ezért úgy döntöttek, hogy a nemzeti választójogot alkalmazzák az európai parlamenti választásokon. Ennek kapcsán azonban joggal merül fel a kérdés, hogy valóban európai választásról van-e szó, vagy 28 nemzeti választásról egy európai intézménybe? 

Mindenesetre az európai parlamenti képviselőket több elvetélt reformkísérlet után jelenleg is a nemzeti választási rendszerek szerint választják, melyeknek azonban be kell tartaniuk bizonyos, az uniós jogban meghatározott közös elveket (common principles), amelyek közül az egyik legfontosabb az arányos képviselet elve. Ez az elv azonban jelentősen eltérő tagállami választási rendszerek és bejutási küszöbök alkalmazása mellett valósul meg.

Egyes tagállamokban a választók  csak a pártközpontokban, zárt ajtók mögött meghatározott zárt listákra (Closed lists) szavazhatnak, a listán szereplő jelöltek sorrendje megváltoztatásának lehetősége nélkül. Így választ Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Románia és Magyarország. Ebbe a csoportba tartozik az immár harmadik éve az EU kapujában búcsúzkodó, de idén az EP-választásokon még részt vett Egyesült Királyság is, amely az EU-hoz fűződő kapcsolatában ma már inkább csak az ágytól szeretne elválni, az asztaltól nem.

Más tagállamokban a szavazók a listán megjelölhetik a számukra legszimpatikusabb jelölteket, a szakirodalom ezt hívja preferenciális szavazásnak (Preferential voting). Ez utóbbi szisztéma előnye, hogy a választók felülbírálhatják a pártok által összeállított listák sorrendjét – például Szlovákiában több, korábban a parlamenti padsorba pártlistán „gyökeret eresztett”, de a választók szimpátiáját személyükben elvesztő politikus volt kénytelen emiatt elbúcsúzni parlamenti mandátumától.  A magyar választók számára talán meglepő, hogy a már említett zárt listás országokon és Írországon kívül ma már a legtöbb uniós tagállamban így szavaznak az EP-választásokon (is).

Írországban és Máltán egy harmadik, az egységes átruházható szavazásnak (Single Transferable Vote, STV) nevezett rendszer működik. Ebben a szisztémában a választó elvileg egyetlen szavazattal rendelkezik, amelyet először az általa megjelölt legkedveltebb jelölt kap meg. Ahogy azonban halad a számlálás, és a jelöltek kiesnek vagy továbbjutnak, a szavazat továbbvihető még nem kiesett más jelöltekre, mégpedig a szavazó által megjelölt preferenciák alapján. A leadott voksok tehát bonyolult újraosztáson mennek át, mire megállapodnak az egyik támogatott jelölt mellett, viszont a rendszer a szavazói preferenciák miatt jobban kifejezi a választók akaratát, és csökkenti az elvesztett szavazatok számát is.

Eltérések vannak az uniós országok között abban is, hogy az EP-választást országosan egy avagy több választókerületben bonyolítják le (utóbbit az EP Kutatási Szolgálatának grafikáján a csíkokkal jelölt tagállamok alkalmazzák).

Jelentős különbségek vannak a tagállamokon belül az EP-be történő bejutáshoz szükséges választási küszöbök tekintetében is. A bejutási küszöbre vonatkozóan az uniós jog alsó értéket nem, csak felsőt határoz meg, formálisan öt százalékban.  (A ténylegesen megvalósuló küszöbérték függ az adott ország által küldhető EP-képviselők számától és attól is, hogy egy vagy több választókerületben zajlanak e a választások.)  A most zajló EP-választásokon kilenc, Franciaország kivételével kelet-közép- európai tagállamban, köztük Magyarországon a legmagasabb, 5 %-os ez a küszöbérték. Nincs formális bejutási küszöb 14 uniós országban,  a fennmaradó 5 tagállamban pedig 1,8 és 4 % közé tették a lécet a helyi választójogban.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
VÁLASZTÁS