A szoftverek önmagukban nem képesek megállítani az egyre inkább elharapódzó digitális kalózkodást, és a probléma megoldásához teljesen biztonságos hardver-infrastruktúra szükséges, állítják a szakértők.
A javaslat nem sokkal azután látott napvilágot, hogy a közelmúltban komoly ellenállásba ütközött az az amerikai törvénytervezet, amely kötelezné az MP3 lejátszókat, és egyéb hasonló eszközöket készítő gyártókat eszközeik hardveres másolásvédelemmel való ellátására. Bár a hardvergyártók, és a törvényhozók egyetértenek abban, hogy az efféle megoldások valóban szükségesek, az egyes csoportok hadilábon állnak a kormány azon erőfeszítéseivel, amelyek célja a technológia szabályozása. “Minden egyes eszköznek biztonságosnak kell lennie” – mondta Darko Kirovski, a Microsoft Research másolásvédelmi- és biztonsági technológiákkal foglalkozó kutatója. “Amennyiben az egyik eszköz nem biztonságos, a rendszer már nem működik” – tette hozzá. Kirovski megjegyzései kiemelik azokat a nehézségeket, amelyekkel a szórakoztatóelektronikai-, illetve szórakoztatóipar szembenéz. A két iparág évek óta egy megfelelő másolásvédelmi megoldás általános elfogadásán küszködik, most pedig a törvényhozók hardvergyártók elleni reakciója taszítja a két oldalt még messzebbre egymástól.
Ernest “Fritz” Hollings szenátor az elmúlt csütörtökön indítványozta annak a Consumer Broadband and Digital Television Promotion Act elnevezésű törvénytervezetnek az elfogadását, amely kötelezően előírná, hogy a digitális tartalmakat kezelő hardvereszközöket szabványos másolásvédelmi technológiával kelljen felszerelni. A korábban Security Systems Standards and Certification Act néven ismertté vált törvénytervezet óriási port kavart, és éles kritikákat váltott ki. Egyes gyártók szerint a törvény beleavatkozna a digitális tartalomtovábbítás fejlesztési irányvonalába, a polgári jogi szervezetek szerint pedig egy ilyen törvény felborítaná a jogi egyensúlyt a szerzői jogok tulajdonosai, illetve az állampolgárok között. Kirovski a jogi kérdésekben nem foglalt állást, a kutató mindössze azt foglalta össze, mire lenne szükség a szerzői jogok tulajdonosainak védelme érdekében. “A kalózkodás megelőzésében nem lehet a jelenlegi hardverekre és szoftverekre számítani. Nem lehet megbízható szoftvert készíteni, ha maga a hardver nem megbízható.”
A CBDTPA törvénytervezet a közelmúltban azonban komoly falba ütközött, és az ellenzők között olyan társaságok is találhatók, amelyek egyébként szintén másolásvédelmi rendszerekkel foglalkoznak. Bruce Schneider, a hálózati biztonsági technológiákkal foglalkozó Counterpane Internet Security technikai vezetője úgy véli, a törvénytervezet minden tartalmat bezárna az eszközökbe függetlenül attól, mi is az valójában. A törvény emellett igen komoly hatással lenne a szoftverekre, illetve a számítógép iparra is, és illegálissá tenné szinte az összes jelenlegi hardvert és szoftvert. A szabad forrású szoftverek elmondása szerint különösen nehéz helyzetbe kerülnének. “Ha semmi mást nem akarsz tenni életedben, mint a lemezkiadók, illetve Hollywood érdekeit védeni, akkor a törvénytervezet nagyszerű” – mondta Schneider. “Ennyi erővel ha bezársz mindenkit egy fülkébe, akkor sem követsz el gyilkosságot… Itt arról van szó, hogy a szórakoztatóipar mennyit áldozna fel a gazdaságból saját céljai eléréséhez.”
