Ma a bolygónkat tönkre tevő globális kapitalizmus elleni küzdelem, a környezetvédelem és a megújuló energia meghatározó trendnek minősülnek az európai politika színtéren, melynek az idei Európai Parlamenti választás eredményei – illetve a megelőző évek választási statisztikái – is hangot adtak: Európa-szerte tarolnak a „zöld pártok”. Az uniós jogalkotás közben egyre szigorúbb tilalmakkal és szabályokkal lép fel bolygónk védelmében.

Míg hazánkban az egyetlen – kezdetben – zöld pártként is funkcionáló, EP listával rendelkező párt – a Lehet Más Politika (LMP) – az idei EP választások alkalmával súlyos vereséget szenvedett, mindaddig az elmúlt bő 3 év tendenciái Európa-szerte kedveztek a zöld pártoknak: Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Németországban is hatalmas popularitás övezi az ökológiai pártokat. Korábban Közép-Európában az LMP volt az első sikeres ökopárt, ma már az Európai Zöld Párt nélkülük folytatja a környezetvédelem jegyében tett törekvéseit az uniós színtéren.

Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében 2019. május 21-én hivatalos döntés született az EP-ben az egyszer használatos műanyag termékek kereskedelmi forgalomból való kivonásáról. A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Unióban:

  • egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
  • egyszer használatos tányérok,
  • szívószálak,
  • fülpiszkálók,
  • léggömbök pálcikái, és
  • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

A felsorolt plasztik anyagok a tengerbe került hulladékok mintegy 70%-át teszik ki.

A törekvés prioritásként a tengeri- és óceáni élővilág egészségének megőrzését célozza meg, ezen felül a műanyaghulladékok elhárítására fordított kiadások csökkentését is szolgálja. Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő álláspontja szerint:A jogszabály 22 milliárd euróval csökkenti a környezetnek okozott kár összegét – ennyibe kerül 2030-ig a műanyag szemét Európában.”

A tengeri élővilágot érintő káros hatásokon és a gazdasági terheken felül hangsúlyozta továbbá, hogy mivel létrejött egy uniós szintű ökomodell, a tagállamok feladata lesz ezzel összehangoltan megtenni a szükséges intézkedéseket bolygónk védelme érdekében. A lassan lebomló műanyagok már az élelmiszerlánc részeivé váltak, melyek az emberiség számára is súlyos egészségkárosító hatással bírnak: a műanyagban található kémiai anyagok a szervezetbe jutva mérgező hatásúak.

Az Unió további környezetvédelmi törekvései között szerepel, hogy 2029-ig bezárólag a műanyag flakonokat össze kell gyűjteni, és életbe lép a szigorúbban vett „szennyező fizet” elv.